Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)
Az eladásnál használt mértékegységek Az étkezési vöröshagymát és fokhagymát korábban országosan űrmértékkel mérték, az 1783-as adat szerint pozsonyi mérővel. 10 2 A nagyhagymát Makón eredetileg koszorúba fonva vagy csomóba kötve árusították. Szedéskor nagyon vigyázni kellett, hogy a hagyma szára ne szakadjon le. Ezért valamivel korábban történt a szedés, majdnem félnyers állapotban. És ezt a munkát kizárólag reggelenkint, a harmaton végezték. Vagyis a múlt század második felében még nem ismerték az ún. „tiszta betakarítást", melyet Erdei Ferenc a 20. századi makói hagymatermelési eljárás egyik sajátos mozzanatának nevez. Ez abból áll, hogy „a makói kertész tökéletesen be hagyja érni a földben a hagymát és úgy szedi föl, hogy rögtön letépi a szárát és kevés száradás után a héját is ledörzsöli, tehát piackész állapotban viszi a raktárba.'" 03 A 19. században a szedés és betakarítás körülményeiben még nem különült el Makó más dughagymás eljárást alkalmazó vidékektől. Ösi mód lehetett a fonás, hiszen a történeti résznél említett 1755-ös adat szerint is „egy-két koszorú" vöröshagymát kíván vásárolni Marczibányi Lőrinc a makói bíró közvetítésével. 10 4 A mai öregek már alig emlékeznek a fogás elnevezésre. Erdei József kéziratos feljegyzéseiben pedig ilyen sorokat olvashatunk: „1874. évben ve[te]ttem 4 és fél lántz vereshagymát, nagyra lett, 775 fogás, összesen 1232 fogás lett belőle, az ára volt 60 f. o. é." 10 5 „1875. évben május hó 26. napján adtunk el 10 fogás hagymát 2 font 3 fertáj 14 krajtzár fogása, 6 fogás pedig 5 fontos volt, az elkelt 23 krajcárért fogása." 10 6 „Sánta Józsefnek eladtunk 2 száz fogás hagymát mártius 9 napján; 19 forint volt száza; 1 fertáj héján 4-es font volt fogássa." 10 7 A fogás súlya tehát 1,50—3 kg között ingadozott. A fokhagymát napjainkig csomóba kötik, bár eredetileg szintén koszorúba fonták. Szedéskor ma is kertészcsomókba kötik. Ekkor még nincs szétválogatva. Egy kertészcsomó 4—5—6 kg. Van, aki háncsba, mások szárába kötik össze. A mázsa 1876-ig volt Magyarországon érvényben, de egymás közötti eladásban még évekig használják, és a métermázsával szemben ezt öreg mázsának nevezik. Erdei József feljegyzéseiben olvashatjuk: „1879-ben adtam el 12 mázsa vereshagymát — 5 f 20 krc öreg mázsája — egy baranyai zsidó embernek november 19-én." 10 8 „1880-ban mártius 7 nap[ján] adtam el 4 mázsa 42 font vereshagymát 7 for[int] 50 krc öreg mázsája. Pallagi vette meg." 10 9 A régi vagy öreg mázsa =100 font = 56 kg. A régi mértékegységhez még évtizedek múlva is ragaszkodnak. A hatóság pl. 1899-ben is kénytelen figyelmeztetni a nagyközönséget, hogy „a véka rendszerrel végleg szakítson és csak is az új mértékek szerint árusítson vagy vásároljon." 11 0 A dughagymát — vagy ahogy akkor mondták: apróvöröshagymát — vékával 10 2 A pozsonyi mérő = 62,4984 liter = kb. 2 véka. 10 3 Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. 12. 1. 10 4 MVL Régi Iratok 1755. 110. 10 5 Erdei József i. m. 2. 1. o. é. = osztrák értékben. 10 6 Erdei József i. m. 15. 1. 10 7 Erdei József i. m. 8. 1. 10 8 Erdei József i. m. 30. 1. 10 9 Erdei József i. m. 38. 1. 11 0 Maros 1899. március 23. 82
