Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)
lódása: Makón olyan büdös hagymaszag van, hogy még a vonat is farral jön befelé. (Egy ideig ugyanis nem volt a vonalon mozdonyfordító.) 1891-től a Városi Kapitányi Hivatal utasítására a romlott hagymát a Marosba kell hordani. Erre a célra az ingyen fürdőház alatti szakaszt jelölik ki. 9 4 Termelői és kereskedelmi társulások Az első kereskedelmi társulásról Petrovics György számol be. Joó József, Körösi Mihály, Kocsis Ferenc, Szalay Sándor és Fejes Sámuel „alkalmi egyesülésbe lépve, az osztrák és német piacon, valamint Boszniában, amely helyekre ők maguk eljártak, helyezték el a makói hagymát. . . amely első csírája volt a termelők kereskedelmi társulásának." 9 0 1897-ben elterjedt a városban az a hír, hogy a hagymakereskedők között kartellszerű egyezmény jött létre. A Gazdasági Egyesület ülésén is szóvátették, mások tagadták és alaptalan hírnek mondták. Hivatalosan valóban nem jött létre, de a magasabb profitszerzés érdekében minden kartell alakítás nélkül is a termelőkkel szemben a kereskedők közös platformot képeztek. Egy esetleges kartell létesítése csak növelné a szakadékot a termelők és kereskedők között és a hagymakertész teljes kiszolgáltatottságát eredményezné. Makón „a termeléssel a szegényebb munkásosztály foglalkozik, amelynek nincs módjában, hogy a világpiacz eme czikkét másutt értékesíthesse, mint éppen a makói piaczon. Kész veszedelem lenne már most minálunk a hagymakartell, valóságos égbekiáltó bűn, mert egy nehéz fáradságos munkának a gyümölcsét taksálná kényekedve szerint s száz meg száz munkás család mindennapi kenyere fölött lenne feltétlen úr." 9 6 A hagymakereskedők kapzsisága végül is a termelők szervezkedését eredményezte. 1900 májusában megalakították Makó és Vidéke Hagyma- és Zöldségtermelőinek Szövetkezetét, mely szinte teljesen a Gazdasági Egyesület égisze alatt jött létre: Návay Lajos, Tőkey Jenő elnökletével. „Nagy szükség volt erre, mert termelőink teljesen ki voltak már szolgáltatva ... a kufárok mohó kapzsiságának, akik szövetségre lépve egymással, ötödrészét fizették a valóságos vételárnak." 9 7 Szárítás és aszalás A hagymaszárításra — mely manapság van fellendülőben, és sokan 20. századi produktumnak tekintik —, az első adatot Petrovics György közli. Ezt a feldolgozási módot „még a tergóvácok ideje előtt Gömör-, Hont- és Szepesvármegyékből Makóra jött felvidéki asszonyok végezték. Ezek aratási munkában itt járt földijeiktől értesültek arról, hogy Makón milyen jó hagyma terem és ide lejövén s a hagymát megvásárolván, azt felvagdalták, háztetőkön és asztalokon megszárították és úgy vitték el kocsikon a Felvidékre." 9 8 9 4 MVL Polgármesteri Iratok 1891. VI. 399. 9 5 Petrovics György i. m. 16. 1. 9 6 Maros 1897. november 25. 9 7 Maros 1900. május 27. 9 8 Petrovics György i. m. 12. 1. 80
