Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)

akik a feketemagot meszezték, hogy az apróhagyma ne legyen üszkös. (A meszezést pár nappal a vetés előtt végezték. A magot meszes vízbe öntötték, majd ponyván megszárították.) Eső után, amint a földre lehetett menni, megkaparták a hagymát, az így föllazított föld csökkenti a talaj párolgását és kisebb a veszély a peronoszpóra terjedésére. b) direkt; kézzel összszedik a hernyókat és kukacokat. A makói hagyma országos és világpiaci márkájának kivívása A kereskedelem kezdetei A vasútépítés előtti időszak hagymakereskedelméről a legértékesebb adatokat az úti levelek kiadási jegyzőkönyvéből merítettem. A Bach-korszakban ugyanis engedélyhez kötötték a helységek elhagyását. Utazási engedélyt a Főszolgabírói Hivatal adott, de a Polgármesteri Hivatalban is külön könyvben vezetik. Statisztikai feldolgozást az 1853-as évről készítettem. Az értékesítést három egymástól elkülönülő csoport végzi: számuk a) maguk a termelök, (kiket gatyás kereskedőknek neveznek) 130 b) cseresek, (vagy ahogy még ma is emlegetik őket: tergovácok) 47 c) és a kofák 9 A makói hagymakertész tehát nemcsak megtermeli a hagymát, de túlnyomó részben maga gondoskodik az eladásáról is. Ahogyan Petrovics írja: „a makói népben megvolt a szükséges kereskedelmi szellem . . . vállalkozó szellemű, ügyes, szívós, élelmes emberek voltak . . ."

4

9 Az ő érdemük, hogy a makói hagyma messze földön híressé vált. 7. Hagymavásár. (Homonnai fényképész által készített levelezőlap. 20. sz. eleje) (Utólagos beállított felvétel, általános az első világháború előtti időkig) 4

9 Petrovics György i. m. 11 —12. 1.