Péter László: A Makói Múzeum József Attila- kéziratai. A Makói Múzeum Füzetei 1. (Szeged, 1952)

í. József Attila halála óta, de különösen a fölszabadulás utáni években hatalmas irodalma támadt a József Attila életével, költészetével foglalkozó kutatásnak.

1 Miután a fölszabadulás József Attila költészetének szabad érvényesülését is meghozta, egyre-másra kerültek elö az eddig) ismeretlen verskéziratak, töredékek, közölt versek eredeti kéziratos változatai, s egyéb dokumentumok, melyek a munkásosztály és az egész nemzet nagy költőjének, a klaszszikussá vált József Attilának életét és költészetét új oldalakról világították meg. E kutatások tették lehetővé József Attila legutóbbi, 1950-ben megjelent összes verseit tartalmazó kötet megjelenését, amely — bár hiányai, hibái vannak

2 — máig a legjohb kiadása József Attila költeményeinek. Most készül — tudtunkkal — József Attila műveinek kritikai kiadása, amely költői fejlődésének, versei tárgyi és eszmei magyarázatának alapvető kézikönyvéül ígérkezik. Éppen ez a készülő kritikai kiadás teszi szükségessé, hogy közreadjuk mindazt, amit József Attila ismeretlen vagy elfelejtett verseiről, illetőleg ismert verseinek szövegváltozatairól tudunk, hiszen az e téren közölt legkisebb adalékok is hasznosak lehetnek József Attila életműve egészének szempontjából. József Attila makói éveinek pályakezdésében betöltött szerepéről egykori magyar tanárának, Galamb Ödönnek visszaemlékezései

3 adtak képet az életrajzi irodalom, s így főként nővérének művében közölt adatok

4 mellett. Már Galamb Ödön könyvében közzétett Szabolcsi Gábor néhány addig ismeretlen József Attila-verset a költő Makón rejtőző kézirataiból. Később Scheiber Sándor — aki már előbb is közölt ismeretlen verseket József Attilától

5 — tett közzé a makói kéziratokból néhányat.

0 E közlésében Scheiber Sándor a további kutatások megkönnyítése végett föl is sorolja, hol vannak még Makón — föltehetően — József Attila-kéziratok. A makói múzeum, mely József Attila nevét viseli, föladatának tekinti, hony a Makón, Szegeden és Hódmezővásárhelyen még mindig rejtőző kéziratokat, leveleket és más dokumentumokat összegyűjtse.

7 Ezek földerítésére a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja nyilvántartási osztályának munkatársa, Keleti István 1951. november 6—8. között helyszíni kutatást végzett, s igyekezett fülderíteni a kallódó vagy lappangó József Attila-kéziratokat. A munkájáról ízóló jelentés birtokában, valamint Scheiber Sándor és Szabolcsi Gábor útmutatása alapján e sorok írója folytatta a kéziratok fölkutatására és megszerzésére 1 Vö. Kozocsa Sándor: A magyar irodalom bibliográfiája 1945—1949, Bp. 19ő). 110—116. 1. és Kozocsa Sándor: A magyar irodalom bibliográfiája 1950. Bp. 1951. 30—31. 1. 5 Vö. a vitát róla: Csillag, 1950. 32:54—55. 1. és 33:62—63. 1. 8 Galamb Ödön: Ma'kói évek (József Attila élete nyomában I.) Bp. 1941. * József Jolán: József Attila. 3. kiad. Bp. 1947. s Scheiber Sáiidor: József Attila nyolc ismeretlen verse Budapest 1946: 357—361. 1. • Scheiber Sándor: József Attila kiadatlan makói költeményedből, Bp. 1946. (Különnyomat a Magyarok 1946. évi novemberi számából.) 7 Páter László: József Attila kéziratait, emléktárgyait gyűjti a makói múzeum. Viharsarok, 1952. március 30.