Vágvölgyi András (szerk.): Arcok, életutak, vélemények - A Makói Múzeum Forráskiadványai 4. (Makó, 1974)
Középkorú állatorvos a centrumból
- 48 ~ ICiintűtöia 3 -vei; és vax azok akik; nem szerettek, kezdtek megs ..-dcnl, megszeretni és aztán felfigyeltek rám. Hatósági állatorvosnak nevezik azt a foglalkozást, amit én iizök. A tsz az igazán szeret, mert valami uton-módon mindig keresi a módját, hogy nem dugi-pénzt, de valami pluszt adjon. K«: Nézik-e önök rendszeresen a televízió adásait? V,: Hát a gyerekek. Én nem nézem rendszeresen, mert fáradt vagyok. A gyerekeket is korlátozom, mert a gyerek fantáziája - ugye - nagy. Úgy szeretném, ha néznek egy filmet, ha nevetni kell, nevessenek, ha szomorkodni, akkor szomorkodjanak, de ha kikapcsolják, akkor felejtsék el. De az én gyerekeim ezt nem tudják megcsinálni. Nagy hatással van rájuk bármi. Énrám már nincs hatása, de órájuk van. Azért mondom: a tv visszafelé vezet - tudom, hogy ez furcsa- de a rádió különb, mert azt nyugodtan bekapcsolhatom, amikor autót vezetek, étkezek, vagy fizikai munkát végzek, de a tv-nél még étkezni sem lehet nyugodtan. Az megköveteli a szemünket, figyelmünket, az elrabolja az időnket. A TV a mezőgazdasági dolgozókat ^.hizlalja, tunyává teszi őket, mert ott a tv. előtt enni ugyan nem lehet, de majszolni igen. Szóval a kultúráról én ennyit tudok. Még talán annyit, hogy külföld-belföld. Nem szabadna olyan embernek autót adni, aki nem kötelezné magát, hogy minden évben megnézi az ország egy részét, En sajnos azért mondom ezt, mert én sem csinálom. Annyit megtehetnénk, hogy egy hetet szaladjunk el az ország másik felébe, én csak aztán mennék külföldre, ha már az országot megismertem. Nagyon csodálom, hogy sok ember elmegy I
