Vágvölgyi András (szerk.): Arcok, életutak, vélemények - A Makói Múzeum Forráskiadványai 4. (Makó, 1974)

Betanított munkásnő Ujvárosból

- 34 ~

vasárnap délelőtt, nagyobbik lányommal főzünk, közösen elmosogatunk a ód után, én délután könyvet, újságot olvasok.

K.: Milyen újságot szokott olvasni?

V.; A Hirlapot, a Nők Lapját- a Barátnőt és a Képes Újságot, Most "Ditta az ember lánya” cimü könyvet olvasom.

K.; Könyveket szokott-e vásárolni?

V»s Inkább a gyári könyvtárból hozom ki, nem nagyon sűrűn, havonta kétszer, kevés az időm.

K.: Szabadidejében olvasáson kivül mit szokott még csinálni?

V.: TV-t nézek a kislányokkal és a férjemmel.

K,: Milyen műsorokat szokott megnézni?

V.% A hireket mindig, meg a filmeket, ami nyolc óra után kezdődik.

Nincs kiválasztott műsorom,

K.: Moziba szoktak-e járni?

V.: A férjem meg én nem járunk, a kislányok azonban gyakran elmennek 6-8-ig, és akkor elmegyek eléjük. Nekünk nincs időnk, meg fáradtak is vagyunk, sok az 6-2-ig dolgozni, most már tizedik éve.

K,; Milyen végzettségűek?

V«: Én 8 általánost végeztem, bár a szüleim szerették volna, ha tovább tanulok, de én nem nagyon szeretek tanulni. A férjemnek több szakmája is van: géplakatos, vasöntő, hegesztő és a seprűkötőknél kezdte, Ott is betanitott majd szakmunkás volt. 0 nagyon szeret tanulni, ipari tanulónak is úgy ment el, hogy nem is tudták a szülei, akik nagyon szegények voltak és nem taníttathatták. - ő tartotta el magát. Nagyon rendes, becsületes és mondhatom