Vágvölgyi András (szerk.): Arcok, életutak, vélemények - A Makói Múzeum Forráskiadványai 4. (Makó, 1974)

Betanított munkásnő a FÉG-ből

» 30 -K.: Máshol nem lett volna hely, valami könnyebb munka?

V,; Nem áudom, nem is néztem. így nekem jó, mert a gyárnak van óvodája, oda lehet vinni a kisgyereket, amikor megyünk munkába azonnal, nem kell külön hurcolni, ebédet lehet ott kapni, nem kell itthon főzni, meg egy munkahelyen vagyok a férjemmel, együtt megyünk meg jövünk, igy jobban együtt van a család, mert lehet, hogyha más munkahelyen lennénk, sokkal kevesebbet találkoznánk,

K,; Milyenek voltak a munkatársak?

V.i Jó kollektíva volt, nem volt semmi probléma egymással, nézeteltérés, jól megértettük egymást, segítettünk egymáson ahol csak tudtunk, jóformán probléma nem volt,

K,: Szoktak-e együvé járni a munkatársaikkal?

V,; Hát itt nem nagyon, mert ez a részleg csak akkor alakult, februárban. akkor még csak négy-öt ember dolgozott ott. Akkor csak azt kértük, hogy könnyitsenek a három műeawüOöí^, legalább az anyákat vegyék figyelembe, ráért egy gyerek mellül - ugye - nem olyan könnyű elmozdulni. Délelőtt menni és a gyereket is vinni csak könnyebb volte A későbbiek folyamán jpár többen dolgoztak a műhelyben, de én már nem dolgoztam, mert közben beteg voltam. A karjaim teljesen visszeresek voltak, meg a lábaim is, ilyen problémáim voltak. Az első törhessegemmel jöttek ki, és most amikor másodszor is terhes lettem, megint kiújultak. És a műhelyben nagyrészt állümunka van. Utána órabérbe dolgoztam, akkor már ülőmunkát végeztem.

K. ; Szép nagy házuk van, a maguké?

V,: Igen.