Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Nagyfalusi Ágnes: Szarvasmarhatartás Csanádpalotán

helyi sajtüzemnek értékesítik. A felvásárlás folyamatos, de a tej árának kifizetése több hónapos csúszásban van. A gazdák a napokban kapták meg a júliusi tejpénzt. A tej felvásárlási ára 64 Ft. Amiből a tejcsarnokot üzemeltető vállalkozó 10 Ft-ot tejkezelési díj címén levon. Ebben az évben a Legeltetési csoportból több olyan gazda is kivált, akik már évek óta nem hajtottak tehenet a csordára. Kiválásuk során a tulajdonukban lévő legelörész kimérését kérték. Ez meg is történt, amely azt jelenti, hogy a legeltetési csoport tulajdonában lévő föld 41,3 hektárról 21 hektárra zsugorodott. A csordára kijáró állatállomány az évek során folyamatosan csökken: ebben az évben a faluból kijáró tehenek száma 42 db volt. A száj bér ebben az évben 10.000 Ft volt. Jogos kérdés, hogy a gazdák miért nem járatják a marháikat a csordára? Sokan azért nem, mert véleményük szerint tehén lejárja a tej egy részét. Valamint az is közrejátszik, hogy a tulajdonos a legeltetési csoportnak nem tagja, tehát nincs neki legelőrésze. A legelőrész megvásárlása igen költséges, egy tehénre számítva 30.000 Ft körüli összeg. Ez tíz éve 5000 Ft volt. Az ár emelkedéséhez az is hozzájárul, hogy a gazdák EU-s támogatást kapnak a legelőre, ami egy évben 16.000 Ft. A legeltetési bizottság két csordást foglalkoztat. Akik általában a polgármesteri hivatal közmunkásai közül kerülnek ki. A gazdáknak így csak a minimálbér 30%-át valamint a közterheket kell fizetni. A fennmaradó részt a polgármesteri hivatal fizeti. A minimálbéren kívül a csordások minden nap kapnak fél liter tejet és havonta 1 kg túrót. Az hogy jövőre lesz-e csorda, még biztosan nem lehet tudni, de reméljük. Bízom abban, hogy az állam is támogatások segítségével az állattenyésztők mellé áll és egyre többen fognak újra tehéntartással foglalkozni a falumban.