Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

GAZDASÁGFÖLDRAJZ - Gulyás László: A kulturális gazdaság szerepe a városversenyben, tanulságok a Móra Ferenc Múzeum számára

GULYÁS LÁSZLÓ A kulturális gazdaság szerepe a városversenyben, tanulságok a Móra Ferenc Múzeum számára 1. AZ ALAPFOGALMAK TISZTÁZÁSA 1.1. A „városverseny" fogalma Az ún. „európai város" a 12-13. században született meg. Városok már az ókorban is voltak, de az ún. „antik városok" lényegesen különböztek a középkori városoktól, melyek lényegében a kereskedők és a kézművesek autonóm közösségei voltak, a környező területektől eltérő jogrenddel (városi charta) és mentalitással.

1 A középkori városok között komoly versengés folyt bizonyos funkciók betöltéséért. A „Hol legyen az adott területi egység - a történelmi Magyarország esetében a vármegye - székhelye?", vagy „Melyik város mikor és milyen vásárt tarthat?" típusú kérdések rendszeres felmerülése is ezt bizonyítja. Az ipari forradalom beköszöntével a városok versengése még élesebbé vált, azok a városok, melyek egy vagy több telepítötényezővel (szén- és érclelőhelyek, textilmanufakturák számára kedvező nedves klíma, etc.) rendelkeztek, felemelkedtek.

2 Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy ebben a korszakban azok a városok nyertek a városversenyben, ahová jelentős ipar települt. A posztfordista korszakban a városi gazdaságban háttérbe szorul az ipar, és mind a foglalkoztatásban, mind a tőkeforgalomban a szolgáltatószektor válik dominánssá. Azok a városok nyertek a városverseny ezen fordulójában, ahol a tercier ágazatok súlya, a fejlett szolgáltatások (információs gazdaság, K+F szektor) váltak a fejlődés, a jövedelemtermelés motorjává.

3 A fenti rövid történeti áttekintés után joggal merül fel a kérdés: hogyan definiálhatjuk a városverseny fogalmát? A városverseny fogalma körül a magyar szakirodalomban még viták folynak. A regionalisták egy része a „városverseny", egy másik része a „várossiker", míg egy harmadik része a „sikeres város" fogalomkörét haszErröl bővebben lásd Katus László: A középkor története. Pannonica-Rubicon. Budapest. 2001. 235-241. old. 2 A telepítötényezökröl és a telephely elméletekről lásd Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg-Campus. Budapest-Pécs 2004. 90-98. old. ' Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg-Campus. Budapest-Pécs. 1998. 227. old.