Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Törőcsik István: Egy reprezentatív kályhalelet a szegedi belvárosból

további földmunkák nyomait láttam (1. kép). A gázvezeték-rekonstrukciója során ezen a ponton két nagyobb gödör volt látható. Az északi gödörből kihányt földben szórványosan késő középkori és újkori kerámiát, csontokat, valamint több réti mészkő tömböt találtam. Az ettől délre kb. 10 m-re elhe­lyezkedő árok kiszélesedő részének metszetében sárga agyaggal vegyesen egy égett rétegre, lejjebb pedig egy agyagréteg tetején világosszürke csíkra találtam, utóbbi egy épület padlójának tünt. Az innen kihányt földben szá­mos kályhaszem töredékét találtam, valamint egy áttört mérműves oromdísz egy darabját. Azonnal felkerestem a KÖH területi irodájának munkatársait, Harkai Istvánt és Huszár Editet, akikkel megállapodtunk egy következő napi helyszíni szemlében. Másnap reggel kb. 9 órakor értünk ki a munkála­tok helyszínére, ahol egy korsó nagyobb darabját, valamint kályhaszemek fragmentumait szedtük össze. A fotódokumentáció elkészítése után két munkástól a felelős munkavezető után érdeklődtünk, de érdemi felvilágosí­tást nem kaptunk. Délután további leleteket gyűjtöttem, mindenekelőtt a padló feletti agyagos rétegből kihányt földkupacokra koncentrálva. 2005. augusztus 26-án délelőtt 10 óra körül ismét megnéztem a helyszínt. A kály­hatöredékeket tartalmazó rétegből ismét kiszedtek kb. fél négyzetmétert, mellé pedig egy nyomásszabályozó szekrényt helyeztek el. A munkásokat tájékoztattam a leletekről és a vonatkozó szabályozásról, de ők — állításuk szerint — földmunkákat nem, csupán a vezetékek összeszerelését végezték. Délután megvizsgáltam az agyagos réteget, kályhaszemeket, valamint nagyméretű áttört csempék szegélyléceit találva. Másnap a nyomásszabá­lyozó szekrényből kijövő könyökcső tervezett helyén, illetve fél méteres körzetében kutattam, belespaknizva a gyökércsomó alatti agyagfoltba, és részben az északi metszetbe is. Az előbbiben áttört csempék két nagyobb darabját gyűjtöttem össze, valamint javarészt bögre, illetve négyzetes tál formájú kályhaszemek kisebb-nagyobb töredékeit. Augusztus 28-án Dávid Áronnal a feltételezhetően a kályhás rétegből kihányt földkupacokat vizs­gáltuk át horolóval és spaknival. 1 A már ismert típusokon kívül egy na­gyobb vastöredéket és karéjos peremű kályhaszemek egyre több darabját is megtaláltuk. 2005. augusztus 29-én estefelé ismét lenn, illetve a szekrény mögött folytattam a kutatást. Az ominózus krémszínű agyagréteg a szekrény keleti oldalán is folytatódik, egészen egy téglalapozásig, bár az alapozás alapján sejthető épület mindenképpen későbbi lehet, mint az elpusztult kályhát (kályhákat?) tartalmazó planírozás. 2005. augusztus 30-án délelőtt Béres Máriával és Lajkó Orsolyával vizsgáltuk meg az objektumokat, meg­állapítva, hogy a sarkon a kályhák és a padló által jelzett épület érdemi vizsgálata érdekében mindenképpen szükséges a rábontás, még akkor is, ha 1 Dávid Áron végzős régészhallgató segítségét ezúton is köszönöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom