Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Törőcsik István: Egy régi adósság – Szeged-Vár 1998

Franz von Querlonde hadmérnök részletesen leírja a kazamatákat, kiemelve a földborítás fontosságát (NAGY 1986, 148). Az egyes részletekre is kiterjedő figyelme és elfogulatlan, kritikus hozzáállása miatt biztosra vehetjük, hogy megemlítette volna, ha az valahol, főként, ha a „Mária Terézia-kapu" fölött hiányos. A leletanyag tehát mindenképpen a 1760-as évek közepén záródik (kivéve egyes beásások 19. századi tárgytöredékeit). A várbontást megelőzően és annak során készült festményeken és fényképeken még látszanak a földborításból kimagasodó kémények. Lauscher Lipótnak a déli kaputorony tetejéről készített felvételén az is látszik, hogy a Mária-Teréziakapu tetejéről is megkezdték a bombafogó réteg eltávolítását, mégpedig a déli párkányba vágott lejárón keresztül. 1998-ban még szabadon állt, de az épület belsejében most is jól látható a csonka nyugati oldal, mivel a vár egykori udvarára néző homlokzatot a Lauscher-féle fényképek készítése után (1881 és 1883 között) teljesen elbontották.

3 Valószínűleg ekkor szedték ki a kémények nagy részét is, ezeket a boltívek kéménykürtői fölött jól megfigyelhető utólagos beásások (5. kép) és azok 19. századi „leletei" (gyári borosüveg talpa, jellegzetes népi kerámia töredékei) bizonyították. Topográfiai alaptételünk tehát az, hogy a feltöltés leletanyaga a vármaradvány keleti udvarának (legalább részben a vártemplom temetökertjének) az 1760-as évek derekáig „felépült" rétegsorát reprezentálja. A feldolgozás eddigi eseményei A leletanyag mosása csak 2000-ben kezdődött meg, és kisebb-nagyobb megszakításokkal egy évig tartott. A vártető kissé szabálytalan négyzet alakú területét a munka megkezdésekor 4 negyedre osztottuk fel, számítva arra, hogy a föld esetleg mégsem teljesen kevert, és rétegek, vagy objektumhoz köthető anyagok talán elkülöníthetőek lesznek. Az előbbi feltételezés nem is bizonyult alaptalannak, mivel az I-IV negyed kibontása során valóban elkülöníthetők voltak sötétebb humuszos, illetve sárga agyagrétegek, melyek a metszetfalakon jól kirajzolódtak. A mosás során azonban ezt az elkülönítést megszüntettem, és a vármaradvány tetejét egyetlen hatalmas objektumként kezeltem, hiszen különböző rétegek eredeti elhelyezkedését, sorrendjét nem lehet pontosan meghatározni. így relatív és abszolút kronológiai rendszer megalkotása rétegtani alapon nem volt lehetséges, ráadásul 3 Nem ismertek annak részletei, hogy a kazamatasor eme kicsiny szeletét végül milyen meggondolásból, kinek a javaslatára hagyták meg. Kelemen Móric sokat idézett írásában (A Feltámadt Szeged. 1883. október 14.) „a város újjáalkotójának kegyeletteljes müérzékére" utal, nyilvánvalóan Tisza Lajos kormánybiztost sejtetve a döntés mögött. Ezt is érdemes lenne azonban ellenőrizni, valamint ismertetni a bontás pontos idejét, szakaszait és érdemi eseményeit.