Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: Városi régészet – módszerek, lehetőségek, problémák

F. LAJKÓ ORSOLYA Városi régészet Módszerek, lehetőségek, problémák A városokban folyó régészeti munkák a régészeti kutatás egy önálló, sajátos területét képviselik. Mind az előkészítésükben, mind a kivitelezés módszerében és lebonyolításában, mind az eredmények hasznosításában eltérnek a külterületeken, legtöbbször nagy összefüggő felületeken folytatott feltárásoktól. A városi körülmények között végzett ásatásokat ma már egyáltalán nem sorolhatjuk az előre tervezhető, kiszámítható és a nyugodt körülményeket biztosító régészeti munkák körébe. A városok fejlődésével együtt járó nagyfokú építkezési hullám, és az ehhez kapcsolódó kutatómunka, a kényszerűen rövid határidő, nemcsak a kivitelezőket, de a régészeket is többnyire váratlan és különleges helyzetek elé állítja. Bizton állíthatom, hogy a városi régészet az esetek nagy többségében egyáltalán nem tartozik a régészek idilli és békés tevékenységi köréhez. A munkagödrök és az árkok körül legtöbbször forr a levegő! Kulturális örökségvédelem - jog vagy kötelesség Napjainkban az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi célok mindennél fontosabbá váltak, és ha a múlt öröksége, a törékeny emberi emlékek ezek kiaknázását akadályozzák, sorsuk legtöbbször a pusztulás. A régészeti lelőhelyek rongálása minden tekintetben felül múlja az elmúlt évszázadok rombolásait. Ez a tény, már önmagában is szükségessé tette a kulturális örökség kezelésének reformját. Magyarországon a rendszerváltást követően, a 90-es években meginduló gazdasági átalakulás eredményeként jelentős mértékben nőtt a különféle nagyberuházások száma: irodaházak, bevásárlóközpontok, társasházak, regionális hulladéklerakók épülnek és rengeteg a nyomvonalas létesítmény is (közutak, autópályák, csatorna- és gázvezetékek). Az építkezések következtében számos lelőhely kerül veszélybe, vagy pusztul el, és ezen belül is fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak a történelmi városközpontj aink.

1 ' Problémát jelent, hogy a jelenleg hatályos örökségvédelmi jogszabályok nem ismerik a városi régészet-fogalmat, mint önálló kategóriát, így nem is képviselik annak sajátos érdekeit. Többek között nem térnek ki a történelmi városmagok és a régészeti lelőhelyek közötti kapcsolat értelmezésére, nem tisztázzák a városi beruházások 9 ezrelékének kérdéskörét, illetve ismerik el a megelőző városi feltárások és az építkezéssel párhuzamosan folyó régészeti munkavégzés kényszerének jogosságát.