Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Kecskés István, az I. világháborús rokkantak pártfogója, Szeged-Kecskés-telep megszervezője

évenként két részletben kellett befizetni, egyik felét minden év április 1-én, második részletét október 1-én. A járadéktelkes megválthatta tulajdonául a telket. A megváltási ár a járadéktelek után a kérelmezés idejében legutóbb fizetett egész évi járadék 25-szörös összegében állapították meg, melyet készpénzben kellett kifizetni. A megváltott telkek további eladása a járadéktelek birtokbavételétől számított 30 éven belül csakis a város polgármesterének engedélyével történhetett. A járadéktelki szerződéseket a város jóváhagyásra az O.F.B-hez, az Országos Földbirtokrendezö Bírósághoz terjesztette föl. Az előkészítésben és a lebonyolításban a város különféle hivatalain kívül - főpénztári ill. könyvvivői tisztség, tiszti ügyészség, számvevőség - természetesen a Hadirokkantak Szövetsége is aktívan részt vett. A város a külterületén több helyen alakított ki házhelyeket. Az erre vonatkozó iratanyag részletes földolgozása Szeged elővárosi telepeinek létrejöttére és fejlődésére minden bizonnyal értékes adatokkal szolgálna. Kecskés-telep az alsóvárosi feketeföldek körtöltésen kívül eső részén, a Kénytelen dűlőben alakult ki. Az elnevezés onnan ered, hogy az 1850-es években a vasút miatt a Ballagitón kisajátított telkek tulajdonosai itt voltak kénytelenek cseretelket elfogadni.

7 A telep nevét az ott építkező hadirokkantak szavazták meg, és Kecskés Istvánt a telep védnökének tekintették. Bár nem élt a lehetőséggel, hogy a számára juttatott házhelyen építkezzen, mindvégig a Dugonics utca 33. sz. családi házában lakott, a telep életében aktívan részt vett. 1934-ben pl. a Kecskés telepi Önkéntes Tűzoltó Egyesület közgyűlésén „egyhangú lelkesedéssel" ismét a testület elnökének választották.

8 1938-ban a Művelődési Házat kezdték építeni.

9 Ugyanígy rész vett a gedótelepi rokkantak polgári körének életében is. A háború rokkantjainak kialakított házhelyek révén ekkor jött létre többek között a Felsőváros szélén, a körtöltésen belül egyutcás telepként - a nevében is Rokkant-telep - a Lomnici utca, Újszegeden a Marostőben a Fő fasor végén a József főhercegről elnevezett telep, az újszegedi vasúti töltés és az út melletti keskeny sávban lévő lakóterület, de osztottak Gedóban és Szentmihálytelken is járadéktelkeket. A méltányosan alacsony járadékot sem tudták sokan fizetni. A hatóság félévente összeírta a hátralékosokat. A vonatkozó rendelkezések értelmében a járadékot közadó módjára be lehetett szedni, vagy a 2 évig nem fizetőktől 7 Péter László: Szeged utcanevei. Szeged. 1974. 8 Szegedi Új Nemzedék 1934. febr. 4. 9 A MONSz szegedi csoportja, különösen Kecskés István elnök érdeme, hogy a szükséges 30 ezer pengőt sikerült előteremteni. A telepnek volt már saját iskolája (itt tanított Kecskés István testvére, Irén - Kréter Istvánné) és óvodája. Szegedi Új Nemzedék 1938. aug. 23. 2.