Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Kecskés István, az I. világháborús rokkantak pártfogója, Szeged-Kecskés-telep megszervezője

Munkája és közéleti tevékenysége mellett 1924-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem állam és jogtudományi karán tanult, 1927-ben kapott diplomát. Családi élete is eseményteli volt, népes családról gondoskodott. Első házasságát 1907-ben kötött Kaszta Juliannával. Ebből a frigyből István, Julianna és Erzsébet nevű gyermekei születtek. Felesége halála után (1919) 1922-ben vette feleségül Molnár Máriát, akitől Zsuzsanna, Márta, Dénes nevü gyermeke született. Máig hat unoka, 18 dédunoka és 8 ükunoka tiszteli felmenőjeként. Legnagyobb hatású szervezői tevékenysége a hadirokkantaknak juttatott házhelyek kiosztásához fűződik. Évtizedeket dolgozott azért, hogy az első világháború rokkantjai otthonhoz, megélhetéshez jussanak. Az 1930-ban a HADRÖA szegedi csoportja által kiállított díszes köszönő oklevél szerint 381 házhelyet és 591 hold bérföldet eszközölt ki a csoport tagjai számára „lankadatlan szorgalommal" fáradozva. Az igazolt hadirokkantaknak és azok özvegyeinek adható un. járadéktelkeket és az azokra építhető családi házakat az 1920. évi XXXVI. tc. 61. § szabályozta. A házaknak 1929. július hó l-ig el kellett készülni a szabályrendeletben előírt módon. Szeged városa 1924-ben parcellázta ki az 1923. évi 446. és 523. számú közgyűlési határozatai alapján az építési telkeket több helyen a város határában. A telkek nagysága változó volt, általában 200 négyszögöl, de 170 és 400 négyszögöl között mozgott. A szegedi levéltárban a tiszti főügyészi iratok között 6 levéltári dobozt töltenek meg a járadéktelkesekkel kötött szerződések és a telkekre vonatkozó későbbi iratanyag.

5 Az első számú parcellára szóló szerződés 1924. május 25-i keltezésű, Kecskés-telep egyik telkére szól, az utolsókat a harmincas évek közepén kötötték. A szerződés feltételeit az alacsony jövedelmű családok teherbíró képességéhez alakították ki. A szerződés szerint a járadéktelkesnek a telek után évenként az ingatlan mindenkori forgalmi értékének 4 %-át kitevő járadékot kellett befizetni a város pénztárába, amely összeget a nagymértékű inflációra való tekintettel búza valutában állapították meg.

6 A búza ára a budapesti gabonatőzsdén jegyzett Szeged vidéki I. rendű búza fizetéskori árának felelt meg. Az ingatlan forgalmi értékét a város tanácsa minden öt évben újra megállapította. Az első öt évben a telkek értékét négyszögölenként 2000 koronában állapították meg, ami 73 gramm búzának felet meg. A járadékot 5 CsML Szeged város Tiszti Főügyésze IV.B. 1441. 153-158. d. 6 1926-tól a korona-fillér pénzrendszert a pengő váltotta fel. Az átszámítás bonyolultságát ld.: Leányfalusi Károly-Nagy Ádám: A korona-fillér pénzrendszer. Magyarország fém és papírpénzei 1892-1925. Budapest, 2006. 8-9.