Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dr. Sipos József: Nagy Imre a „nemzeti felszabadító mozgalomról”

Ezután Nagy Imre így foglalta össze az ellene 1957 elején felhozott vádakat: „A sztálinisták és fullajtárjuk Kádár János, ... azt állítják, mintha Nagy Imre és az aktív sztálinisták lennének azok, akik a sovinizmus támogatásával, szításával elősegítenék a reakciós törekvéseket, amelyek a szomszédos népekkel való békés együttélésünket veszélyeztetnék, és a nemzeti kérdésben, konkrétan a szomszéd országok magyar kisebbsége kérdésnek megoldásában nem marxista-szocialista, hanem burzsoá nacionalista felfogást képviselnének." E súlyos vádakkal szemben kifejtette: „Én a nemzeti kérdésben a marxizmus alapján állok. Nem vagyok burzsoá nacionalista, de élesen elutasítom a kozmopolitizmust és a nemzeti kérdés létezését tagadó minden olyan nihilista felfogást, amely a ténylegesen fennálló nemzeti probléma tagadásával akar a kérdésen túljutni. Nemzeti kérdés így is van, s számunkra, a magyar nemzeti politika számára, mint ezt az események októberben világosan megmutatták, döntő kérdéssé vált. Októberben a nemzeti kérdés, a függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság formájában jelentkezett. A kérdés másik oldala, amely még nem merült fel, az a szomszédos baráti szocialista országokban élő magyar nemzeti kisebbség kérdése. Ez a kérdés az októberi események során nem merült fel, csak utánuk próbálják ijesztésül felhasználni, hogy mi minden következett volna, ha fegyveres erővel el nem fojtják a felkelést Magyarországon. Tehát a magyar revizionizmus nem a felkelt néptömegek részéről vetődött fel, hanem a felkelést levert erők vetették fel."

5 Nagy Imre: Gondolatok, emlékezések c. kéziratának ennél a részénél foglalkozik a magyar-román államszövetség kérdésével. E fontos és a szakmai közvélemény előtt sem ismert problémát külön fejezetbe mutatjuk be. A magyar-román államszövetségről Nagy Imre erről a kérdésről a következőket írta Snagovban: „A magyarromán nép és a két ország közötti kapcsolatok és viszony kérdését sokkal szélesebb alapokon nyugvó kérdésnek tartom, mint a magyar kisebbség, vagy akár Erdély kérdését. Magyarország és Románia jövő kapcsolatait és viszonyát a szocializmus alapján valamilyen - még kidolgozandó - államszövetségi alapon lehet majd megoldani. Ez nem a közeljövő problémája, de már most a tevékenységünket ilyen irányba kell folytatnunk, ami eleve a legjobb, a legszorosabb és legbarátibb 5 Uo. 31. p.