Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Dr. Kürti Béla: Avarok a kiszombori határban
Ferenc: szarmatákat, gepidákat, avar kori gepidákat, avarokat és honfoglaló magyarokat. 6 Kiszombor határából a legkorábbi avar betelepülési nyomok az e temető területén megfigyelt, avar kori gepida sírok révén mutathatók ki. 7 . Míg a legkorábbi (VI. század végi) avar leletanyag nem igazán különíthető el, addig a VII. század elejétől kezdve viszont bizonyos fokig pontosan keltezhetőek leleteink. Ezek sorában kiemelkedő fontosságú a Kiszombor-O jelzésű temető 2. sírjának anyaga, melyet Csallány D. tárt fel és publikált. . A sírban nyugvó fegyveres férfi korai lemezes, maszkos övdíszeket hordott, kifejezetten korai típusú nagygömbös arany fülbevalót viselt, sírjába egyenes kétélű kardot fektettek. A sír különleges jelentőségét a benne talált bizánci arany solidus jelenti. Phocas császár (602-610) érméje a korai bizánci háborúk vagy a bizánci adó révén juthatott területünkre. A sírt mindenesetre pontosan keltezi a VII. század első negyedére. A VII. század első harmadára, felére keltezhetőek a Kiszombor-E temető 2. sírjának lószerszámdíszei (1. kép), a 48. sír rozettás lószerszámdíszei és a 17. sír préselt főkötödíszei. Mindhárom tárgytípus préselőmintái előkerültek az ugyanezen időszakra keltezett kunszentmártoni ötvössírból, amely révén ismételten a korai időszak bizánci kapcsolataira kell emlékeztetnünk. Általában a VII. századra keltezhetőek a határ avar temetőiből ismert korai tárgytipusok: szemesgyöngyök (2. kép) (B, F és G. temető), lemezes övdíszek töredékei és a felerősítésükre szolgált pántok maradványai (F és I temető), női ékszerek és ruhadíszek (G és M temető), valamint kengyelek (M) és íjvégcsontok (O). A felsorolt leletekkel keltezhető sírok a kiszombori avar temetők viszonylag kisebb részét jellemzik, a nagyobb sírszám és emlékanyag a VIII. századra keltezhető. Ez az az időszak, amikor a 670 utáni változások és az időközben átalakult (letelepült földművelő) életmód következtében lényegesen megnőtt a Kárpát-medencei lakosság lélekszáma. Ezt az avar temetők ezen időszakra keltezhető nagy sírszáma is jól szemlélteti. A kiszombori avar temetők közül jól körülhatárolható VIII. századi anyagot ismerünk az A., E., F., G. temetőkből, valamint a Nagyladány határrészben előkerült sírokból. Erre a korszakra keltezhetőek a női sírok esztergályozott tűtartói, a kettőscsonkakúpos orsógombok, a dinnyemag alakú utána egyszerűen határrésznév vagy a tulajdonos neve alapján kerültek nyilvántartásba. Ún. topográfiai számokkal a 80-as évektől kezdődően tartjuk nyilván a megye régészeti lelőhelyeit. 5 A kiszombori lelőhelyekre Id. MÓRA 1930; MÓRA 1932 * Az ugyanitt előkerült 7 zsugorított sírt felváltva sorolják őskorba vagy a hun korba, ld. TÖRÖK 1936. 101. ill. CSALLÁNY 1961. 170. 'CSALLÁNY 1961. 170. "CSALLÁNY 1939
