Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - N. Szabó Magdolna: Adatok az alakor (Triticum monococcum L.) székelyföldi termesztéséhez

etnobotanikusok, agrártörténészek figyelme irányul e különösen ritka fajra, amihez főként néprajzkutatók recens megfigyelései szolgálhatnak a legtöbb, hasznos adattal. Sajnos az alakorvetések száma a hanyatló szalmakalapos háziiparral együtt folyamatosan csökken. Épp ezért tartjuk olyan fontosnak a még meglévő parcellák számbavételét, felhasználásának további nyomon követését. IRODALOM BALASSA Iván 1990 A magyar gabonatermelés néprajza. Debrecen BÁTKY Zsigmond 1918 Kivesző gabonaféléink (tönköly, köles, tatárka) Földrajzi Közlemények. 23-26. BOGÁTS Dénes 1943 Háromszéki oklevél-szójegyzék. Erdélyi Tudományos Füzetek, Kolozsvár FARKAS Mihály: 1892 Az év tizenkét hónapja Kós Károly 1999 Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen LELLEY J. - MÁNDY Gy. 1963 A búza. „Kultúrflóra 8." (Magyarország kultúrflórája 13. füz.) MÁNDY György 1972 Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink. Budapest MÁRKUS Mihály 1999 A tönköly kárpát-medencei változatai. In: Pozsgay Péter (szerk.): Tüzcsiholó. írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Bp., 663681. PÉNTEK J. - SZABÓ T. A. 1985 Ember és növényvilág - Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest PÉNTEK J. - SZABÓ (T. E.) A. 1981 Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben. Ethnographia XCII/2-3. 259-277. RAPAICS Raymund 1934 A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest 1943 Termesztett növényeink eredete. Budapest RÉVAI Nagy Lexikona. Budapest, 1911