Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Mód László: Kertészettörténeti emlékek a Koszta József Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

ország egyik meghatározó fajtájának számított. Nem véletlen tehát, hogy Szalva Péter a paprikáról önálló monográfiát készített, amelyben részletekbe menően értekezett a termesztés múltjáról is. A kutatómunka során a levéltári források adta lehetőségek kiaknázása mellett megközelítőleg 30, a kertészkedéshez valamilyen úton-módon kötődő szentesi, illetve szegvári lakossal is sikerült interjút készítenie, akik között bolgár származásúak is akadtak szép számmal. Szalva Péter könyve ugyan nem tekinthető néprajzi munkának, történeti fejezetei mind a mai napig a legteljesebb, talán a leghitelesebb leírást adják a szentesi, illetve a Szentes környéki bolgárkertészek életmódjáról, termesztési gyakorlatáról. A gyűjtés melléktermékének tekinthető az a néhány munkaeszközből, illetve fényképekből, dokumentumokból álló anyag, amelyet Szalva Péter özvegye bocsátott múzeumunk rendelkezésére. Az adományok zöme Czibulya Ferenc személyéhez kapcsolódik szorosan, aki Szegváron elsőként tanulta el a bolgároktól a kertészkedés fortélyait. 1875-ben létesítették a Károlyiak birtokán az első kertet, ahol Czibulya is dolgozott. 1879-ben vált külön, három magyar társával, Szűcs Jánossal, Orosz Józseffel és Kádár Mihállyal létrehozta az első magyar bolgárkertet. Személyes dokumentumai közül említést érdemel keresztlevele, amelyből kiderül, hogy 1857. december l-jén látta meg a napvilágot Tompaháton. Házassági anyakönyvi kivonata feltehetőleg második házasságkötésére vonatkozhat. 1924. október 15-én vette nőül Berezvai Erzsébetet, aki Czibulyához hasonlóan özvegy volt. A személyéhez kapcsolódó dokumentumok között kitüntetett hely illeti meg azt a bizonyítványt, amit saját maga készített Bölcskei Molnár Péter számára, aki 1907. január 1 -je és 1910. november 30-a között sajátította el a konyhakertészkedést a Czibulya-féle kertészetben. Becses kertészettörténeti dokumentumnak tekinthető az a szerződés, amely 1 kat. hold feles müvelésére vonatkozik. Az Ivanov Gergely szentesi bolgár kertész számára kiadott engedélyokirat az öntözővíz biztosításának technikájáról, a kertészet elhelyezkedéséről tudósít. A Kurcából a vízkiemelés 2 lóerős villanymotorral és 600 liter/perc teljesítményű centrifugál szivattyúval történt a következő módon: „A mederből felemelt vizet a szivattyú kérelmező földjén töltésben építendő főcsatornába emeli. A földből épített főcsatorna a szivattyútól az öntözendő terület keleti határáig vezet s innen halad déli irányba a keleti határvonalon a helyszínrajzon kékkel jelzett irányban. Ebből a főcsatornából ágaznak el az öntözendő területen hossz- és keresztirányban a kisebb öntöző csatornák." A minőségi szempontból meglehetősen heterogénnek tekinthető fotóanyag a zöldségtermesztés különböző mozzanatait örökíti meg. Az egyik felvételen egy palántanevelö telep látható, ahova egy lajtos kocsival vizet hoztak öntözés céljából. A fényképen három soros üvegek mellett nádkerítés, illetve a melegágyak befedéséhez szükséges takarók is felbukkannak,