Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Dr. Vörös Gabriella: Az alföldi jazigok hagyatékának problémái

is csupán egy-két - többnyire hiányos - készletet tesznek ki az aranytárgyak. Ebből azonban nem következik egyenesen, hogy bizonyosan egy vagy két sírban voltak eredetileg, bár a hiteles temetőrészletek alapján mégis valószínűsíteni lehet. Azokon a lelőhelyeken, ahol hiteles sír együttesek kerültek elő, a leletek között számszerűen sohasem az aranyak a dominánsak. A megjelennek közöttük a római tárgyak, elsősorban korai fibulák, edények, tükrök. Ezekben a sírokban persze sokféle egyéb lelet is van, ami nem arany, viszont tipikusan a szarmata: kézzel formált edény, orsógomb, kés, karperec. Az ilyen lelőhelyek azonban Vaday - Kőhegyi rendszerében már a második, periódushoz tartoznak. Kézenfekvő lenne megnézni, hogy az arany ékszerek viselete esetleg életkorhoz köthető-e. Figyelemre méltó, hogy Füzesabony Kastélydülőn az arany ékszeres nők voltak a legfiatalabbak Mezőcsát - Hörcsögösön az egyik kislány volt, igaz arany torquessel volt „csupán" eltemetve. Szeged Csongrádi úton a 24. sírban nyugvó nő 30 év körüli volt. Sajnos nagyon kevés, és meglehetősen szórt adatok állnak csak rendelkezésünkre, ebből általánosítani, vagy határozott következtetést levonni nem lehet. Egy-egy temetőn belül természetesen vannak olyan temetkezések, melyekben nem fordulnak elő aranyleletek, de ez nem azt jelenti, hogy amelyikben nincs aranylelet, az annak hiányából következően nem tartozhat az első periódusba! Ugyanúgy, mint más korszakoknál, a közösségen belüli rang, a család helyzetének egyik fontos kifejezői is lehettek a nemesfémből készült ékszerek. Fogalmunk sincs arról, hogy a korai temetőket milyen időintervallumban használták, és hogy a temetőknek éppen melyik része került elő véletlenül. Mivel ezek családi sírkertek voltak, az egymás mellett levők közötti időintervallum kicsi (pár év) de nagyobb is lehet (több évtized). Közhely, hogy a betelepülés és a korai római leletek szarmata sírokban történő megjelenése közötti hiátus 50-70 év, mivel a barbár - római kereskedelem megindulását a római-dák háborúk utáni időszakhoz köti a kutatás, az 1. sz. végéhez, a 2. sz. elejéhez (Vaday 1998. 123.) Éppen a korai fibulák és a korai római kerámiák miatt felül kellene vizsgálni, hogy a római-barbár kapcsolatok valójában indulhattak-e korábban, hiszen ezeknek a daraboknak 1. század közepi korhatározása bizonyított, ami egybeesik az 50 körüli alföldi megtelepedéssel. Összefoglalóan: kétségesnek tartom, hogy biztonsággal el lehet választani egymástól az I. illetve a II. időszakot a rendelkezésre álló anyag alapján. Az elmondottakkal szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy szórvány leletek történeti - kronológiai kérdésekben csak nagyon óvatosan