Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Lengyel Orsolya: A makói félnótás. Szellemi fogyatékos a XX. század első felében Makó társadalmában

ról ugyanis megjelent karikatúra, s készült róla gipszszobor is 1927-ben. Ez a szobor most a makói József Attila Múzeum műtárgyraktárában található. A szobor a Homonnai fényképészcsalád fotói alapján készült róla. Személye még a jelenben is megihleti az írókat. 2005 áprilisában Jámbomé Balogh Tünde Dutyi Tóni háborúja című novellája jelent meg a Liget című irodalmi folyóiratban. Az írónő elmondása alapján azonban a novella fikció, csak a nevet kölcsönözte a jól ismert „félnótástól". 2005 júliusában egy országos női hetilap, a Nők Lapja közli a fotóját. A 2005 novemberében megnyílt Maros éttermet pedig Homonnai család fényképeinek reprodukciójával díszítették, s a Dutyi Tóniról készült fénykép is szerepel a falon. Az ismertetésből kitűnik, hogy Dutyi Tóni megítélése nem volt egységes a makóiak között. Bizonyos emberek elítélték, míg mások tisztelték. Sokan pedig megsajnálták, s ezért fogadták el és segítettek rajta. Személyét azonban ki is használták. Az újságírók és művészek például felhasználták őt alkotásaikhoz. Nem ismeretlen jelenség a gyermekek fenyegetése nevelő céllal valami olyan dologgal vagy személlyel, ami a számukra ijesztő (például gonosz manó, mumus, stb.) Ezt tette az a család is, amely gyermekük neveléséhez használta ki azt, hogy a gyermek számára Dutyi Tóni ijesztő külsejű volt. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a szellemi fogyatékosok megítélése lehetett jó és rossz is. Az 1921-ben megjelent újságcikk írója például a következőképpen nyilatkozik: „Mindeme dolgokat eddig szótlanul tűrtük, de e „bolondok" fokozatosabb szemtelenkedése már túl lép azon a határon, amit az ember egy félkegyeiműnek még megbocsát. (...) Ha valaki bolond, tegyék be a bolondok házába." Más, toleránsabb emberek pedig elfogadták a fogyatékosokat, s azok szellemi és testi adottságai alapján megkísérelték hasznukat venni, illetve a társadalom hasznos tagjává tenni. Adatközlők: B. Szűcs Antal (1913. ref. ) B. Szűcs Antalné (1920. r. k. Hermann Erzsébet) Lakatos Béláné (1930. r. k. Budapest, Vlicska Irén)