Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Dr. Vörös Gabriella: Az alföldi jazigok hagyatékának problémái

Összefoglalóan: ezek a lelőhelyek, a gyűjteményekbe kerülő, szinte kivétel nélkül szórványos leletek alkalmatlanok a különböző szempontú elemzésre. A biztos lelőhelyek egyedül az aranyleletes lelőhelyek földrajzi elhelyezkedését rajzolják ki, bár a békéscsabai és a gyulavarsándi még így is „kilóg" a rendszerből. Célravezetőbb természetesen az lenne, ha hiteles feltárásokból indulhatnánk ki, és ép, bolygatatlan sírok leletanyagát hasonlítanánk össze egymással és nem a fenti, több mint problémás szórványleletekkel. Sajnos máig nem rendelkezünk olyan új kutatási eredményekkel, amelyek lényegesen hozzájárulhatnának a korszakkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához. Nagyon tanulságos azonban, hogy csupán néhány szerencsés, 1984 óta feltárt és közzétett temető anyaga alapján is kétségessé vált néhány régi és beidegződött állítás. Nézzünk közülük néhányat! Különös vonásnak tűnt és nem is lehetett rá elfogadható magyarázatot adni, hogy a legkorábbi leletek közül majdnem mindegyiket nőkhöz kötötték. Az új eredmények tükrében egyértelmű, hogy a férfisírok hiánya csak látszólagos! Az antropológiai vizsgálatok nélkül, csak a leletek alapján mindig nagyon kockázatos nyilatkozni a sírokban nyugvók nembeli hovatartozásáról! Vannak ugyan egészen biztosan női sírok, ahol fülbevaló, gyöngykarperec, gyöngynyaklánc, hozzá tartozó arany gyöngyök és lunulák, arany ruhadíszek találhatók. Minden más esetben férfi, vagy férfi is lehetett az elhunyt: ha nincs melléklete, ha torquse van, ha a nyakában vagy a karján egy-három gyöngy van, ha karperecet visel. Antropológiai elemzés híján a kutatás ezeket a leleteket korábban kizárólag nőkhöz kötötte. Férfisíros lelőhelyek pl.: Újszilvás -Gólyajárás (Tari 1994.), Füzesabony - Kastély dűlő 66. sír (Farkas Csilla 2000.) Egyelőre nincs teljesen feltárt korai temetőnk, így fogalmunk sincs, hogy mekkorák lehettek! A beszolgáltatott -legtöbbször pár darabos- aranyleletekből azt a következtetést levonni, hogy pár sírós temetkezőhelyröl van szó, ahol jellemzően aranyleletes női sírok fordultak elő, nagyon merész feltételezés. Különösen, ha hozzátesszük, hogy a nagyobb sírszámú, és hitelesen megfigyelt temetőknél egyszerre vannak jelen az arany garnitúrás nők, és római importtárgyak, díszövek, mint például a Szeged - Csongrádi úti temetőben (VÖRÖS 1981). Azt a néhány lelőhelyet megvizsgálva, ahol hiteles és több sírós temetőrészlet anyaga áll rendelkezésre szórványos adatokat találhatunk az aranyleletes sírok temetőn belüli arányára . Anélkül, hogy általánosítanék érdemes megjegyezni, hogy sírszámtól függetlenül mindössze egy vagy kettő fordul elő temetőnként: Füzesabony - 7 sírból -2 arany leletes, Mezőcsát - Hörcsögös: 5 sírból - 2 arany leletes, Szeged -Csongrádi út: 18 sírból 1 arany leletes. Ha áttekintjük a szórványosan bekerült lelet együtteseket ott