Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)
NÉPRAJZTUDOMÁNY - Kalmár Zoltán: It njukszik... Írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi (SCG) Maradék római katolikus temetőjében lévő sírfeliratok tükrében – esettanulmány
nem tükrözik a táj sokszínűségét: szerbek, horvátok, szlovákok és ruszinok nem vizsgálják az ottani közösségeket - a dél-alföldi és a szerémségi területeken. 10 A kutatás, egy hosszú távú, több éves program része, monografikus igényű, terveink szerint előreláthatólag 2007-ig tart. A tájékozódó jellegű gyűjtések után, a tereptapasztalatokat kiértékelve a vizsgálatokat kiterjesztjük még két, többségében magyarlakta falura, Satrincára és Dobrodóra. Az eddigi kutatások 2001 júl. 9-15.; 2002.aug. 3-10.; 2003. aug. 2-10. és 2004. ápr. 5-9. és nov. 4-7. között zajlottak, a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé alapítvány anyagi támogatásával. 2004-től délvidéki OTKA program keretében folytatódnak. Az eltelt évek alatt az alábbi kutatók dolgoztak a szerémségi faluban/falvakban: Bali János PhD, az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékének tanára, Sz. dr. Bányai Irén, történész muzeológus, Szilágyi Miklós DSc az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékének és az Európai etnológia Doktori Iskolájának tanára; Ambrus Vilmos, Brauer-Benke József, Fodor Ferenc, Mód László, Raffai Judit, Simon András, Vass Erika PhD hallgatók. Ablonczy Bálint, Hálák Emese, Mészáros Csaba, Silling Léda, Vincze Ildikó egyetemi hallgatók. A kutatók több részeredményt publikáltak, Klamár Sára etnográfus szakdolgozatát a maradéki közösség vallási társadalmának vizsgálatából írta és védte meg 2005-ben. A térmegjelölés írott formái a faluban Maradék etnikai térszerkezete az ezredfordulóra teljesen átalakult. 1 A korábban jól elkülönült etnikai csoportok a vizsgálat idejére már nagyfokú keveredést mutatnak. Ehhez nagyban hozzájárult a 20. század második felében lezajlott belső - Jugoszlávián belüli - migráció és az a kitelepítési politika, amit az 1940-es évek második felében az ország vezetése megvalósított 12 , valamint az 10 Paládi-Kovács Attila, 2003. " A népszámlálási adatok tükrében az alábbiak szerint alakult a lakosság összetétele: 1910-ben 2443 lakosból 926 szerb, 276 horvát 1 szlovák 102 német és 1125 magyar; 1948-ban 2597 lakosból 896 szerb, 360 horvát, 5 szlovák, 15 német és 1293 magyar; 1991-ben 2120 lakosból 1005 szerb, 136 horvát 12 montenegrói, 9 szlovák 287 jugoszláv és 630 magyar. 2002-ben 2298 lakosból 552 magyar. Vö.: Papp Árpád, 2002. 35. Nagyon tanulságosak e tekintetben Rodica Colta, Elena vizsgálatai melyet az erdélyi Gyorok faluban végzett az ottani magyarok körében. A második világháborúig magyarok, németek, románok és zsidók éltek a településen majd a szocializmus évei alatt - hasonlóan az ez irányú jugoszláviai törekvésekhez - megpróbálták a nemzetiségi tudatot leépíteni. Ennek eredményei sok hasonlóságot mutatnak a maradéki példával. Rodica Colta, Elena, 2005. 130-146. 12 „Depopulacija u vreine drugog svetskog rata je izbegnuta doseljenjem stanovnistva iz. Hercegovim tokom 1942. i 1943. godine. (...) poste rata ovde su se doselile samo tri porodice, a iselile jedanaest (...). Ove kolonizacije odvijale su se uglavnom u okviru Srema. Uposlednjih
