Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Kalmár Zoltán: It njukszik... Írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi (SCG) Maradék római katolikus temetőjében lévő sírfeliratok tükrében – esettanulmány

alakultak ki a szerémségi magyar szórványok.

5 Ezeknek azonban nem voltak a kontaktzónában sávszerűén elhelyezkedő, kiszélesedő területeik. A nyelvi kontaktus - a kutatás tapasztalatai szerint - nem eredményezett a vegyes etnikumú közösségek egészére kiterjedő „többnyelvűséget". A nyelvhasználati szokások vizsgálata jól mutatja, hogy nemzetiségként a területen élő szlovákok, magyarok, németek és horvátok voltak azok, akik a szerb nyelvet és egymás nyelvét is elsajátították és a területen élő „államalkotó" szerbek azok, akik nyelvileg bezárkóztak. Érdekes módon a felekezeti-vallási határok nem tekinthetők a közösségeket széttagoló kulturális tényezőnek, ugyanis az elkülönülés a 20. század második felében - mint ahogy korábban sem - nem jelent teljes bezárkózást.

6 A célfalu magyar közössége 552 fő, ennek nagyobbik fele református kb. 450 fő, a kisebbik fele katolikus kb. 100 fő. Szerbekkel, horvátokkal, szlovákokkal (korábban németekkel) étek/élnek együtt, akik 1746-an vannak.

7 A három vallási felekezetnek külön temploma van. A magyar nyelvű oktatás a falu elemi iskolájában igen régen - még az 1970-es évek közepén - megszűnt. Napjainkban a diákoknak csak anyanyelv ápolási óráik vannak. A három, egymás szomszédságában élő etnikumból a magyarok tehát lassan a nyelvcsere állapotába kerülnek. Ezért fontos és rendkívül tanulságos megvizsgálni a faluközösség népi kultúrájában lezajló folyamatokat. A kutatás, a lakosok közötti érintkezések kapcsolatrendszerén keresztül a kultúra átjárhatóságát, a nemzeti közösségek hagyományainak egymásra épülését vizsgálja. Ebben a térségben ilyen fajta vizsgálatok eddig nem zajlottak - itt jegyezzük meg, hogy kisebb közlemények a vidék magyarságának népi kultúrájáról Gunda Béla, Égető Melinda és Kósa László tollából olvashatók, ám ezeknek a tanulmányoknak közös jellemvonása, hogy szerzőik szerint is inkább híradások

8 -, igaz ugyan, hogy az újvidéki Magyar Tanszék nyelvészei végeztek felméréseket, de ezek a nyelvjárási jelenségeket célozták meg és csak utalásszerű adatok láttak napvilágot a kutatás homlokterébe állított kérdésekben. Kivételt képez Penavin Olga összefoglaló tanulmánya.

9 Sajnos a vidék nem vált „vizsgálati laboratóriummá" az etnográfusok, antropológusok mind a mai napig csak szórványos kutatásokat végeznek - a kutatók 5 A kérdésről részletesebben lásd Klamár Zoltán, 2002. 161-163. * Lásd Klamár Sára és Vass Erika vizsgálatainak eredményét. Klamár Sára, 2005. 282-292.; Vass Erika, 2005. 184-190. 7 A 2001-es népszámlálás adatait a Szerb Statisztikai Hivatal összesítése alapján közöljük. www.statserb.sr.gov.yu 8 Gunda Béla 1974.; 1982.; Égető Melinda 1990.; Kósa László 1972. 9 Penavin Olga 1970.