Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)
NÉPRAJZTUDOMÁNY - Ferkov Jakab: Adatok a Mohács környéki halászathoz
- a dunaszekcsői közbirtokosság és a Jankovics-Bésán uradalom 948 hold és 845 négyszögöl, - báró Mirbach Ferenc és Oppenheim S. (mint a Sauska-uradalom bérlője) bári területe 118 hold és 338 négyszögöl, - a pécsi püspöki uradalom mohácsi és kölkedi területe 1793 hold és 1536 négyszögöl, - a bellyei főhercegi uradalom 4723 hold és 319 négyszögöl, - a kincstári uradalom 2609 hold és 714 négyszögöl, - összesen 10193 hold és 714 négyszögöl területtel. 15 A Társulat területe csupán az „élő" Dunára terjedt ki, a zárt vizeknek nyilvánított halászat nem tartozott a Társulathoz. A zárt vizek valamikor ennél jóval nagyobb területet tettek ki. Csak a bellyei uradalomnak a Duna és Dráva árterében fekvő része kb. 80000 hold nagyságú volt és ez a XIX. század első felében még nem volt ármentesített terület. E területen olyan óriási volt az uradalom halbősége, hogy az ma már szinte mesésnek tetszik. Kopácson, pl. egy éjjel 100-150 mázsa ikrás halat fogtak ki és vittek a vásárra. Nyári halászatnál az idő és vízállás függvényében 100-150, téli halászatnál 70-80 halászt alkalmaztak. A halászatot megegyezés szerinti bérért végezték, az ún. kishalászoknál többnyire a halak eladási árának feléért, a húzóhálóval való halászatnál az eladási ár 1/3-áért, 14-éért vagy még kevesebbért. 16 A halőrök fizetése 1908-ban 80 korona volt. 17 A halászok etnikai hovatartozását illetően, a folyami halászok nagy többsége magyar volt, de mellettük voltak sokac (horvát) halászok is, illetve a Mohács feletti szakaszon németek. A bellyei uradalom területén különösen sok volt a sokac halász, de ezek csak az ártéri halászatban vettek részt. Az ártéri halászat egyébként nagyobb tudást kívánt, mert megkövetelte a halak szokásainak pontosabb ismeretét és az ismeretek helyes alkalmazását. A legtöbb sokac halász Dályok, Izsép, Marok, Batina és Monostorszeg községből került ki. 18 Ez a társulati forma 1918-ig állt fenn, vagyis az Osztrák -Magyar Monarchia felbomlásáig. A két világháború között nevében ugyan tovább létezett, de területileg már csak a trianoni határokon belül, tehát sokkal kisebb halászható területtel. A mohácsi halászok körében az új társulati forma Déldunai Halászati Szövetkezet néven, hivatalosan csak 1946. június 30-án jött létre, de gyakorlatilag már 1945-ben megalakult. A belépéskor legalább egy üzletrészt 15 Mohács és Vidéke 1908. jan. 5. 2. 16 Várady F. 1896. 559. 17 Mohács és Vidéke 1908 jan. 5. 2. 18 Várady F. 1896. 575.
