Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Szalontai Csaba – Sz. Wilhelm Gábor: Előzetes jelentés egy késő bronzkori település és avar kori temető mentő feltárásáról Szeged-Kiskundorozsmán

keretében ki kellett választania az alvállalkozóit, emiatt csak május 19-cn kezdődött meg a tényleges feltárás. A 2005. június 17-ig tartó mentő ásatást Szalontai Csaba és Sz. Wilhelm Gábor vezette. Az ásatással érintett terület az M5 autópálya 163+100 és a 163+400 kilométere között található. Az egy hónap alatt elvégzett leletmentés során 18.611 m

2-en összesen 56 régészeti objektumot találtunk. A feltárás során arra koncentráltunk, hogy először a teljes felület humuszolása történjen meg, majd csak ezt követően kerüljön sor az objektumok kézi feltárására. Ennek elsősorban az volt a praktikus oka, hogy május 19-én a miénkkel együtt, egyszerre 4 helyen kezdődtek meg a mentő feltárások a nyomvonalon, és mind a gépi, mind pedig a kézi munkaerőt igyekeztünk úgy elosztani a 4 ásatás között, hogy egy-egy helyen teljes munkasort lehessen végezni a nyeséstől a kézi feltáráson át a teljes dokumentálásig bezárólag.

1 Fontos tényező volt még az is, hogy igyekeztünk figyelembe venni az építkezés ütemét is, és oda koncentráltuk az erőket, ahol arra a legnagyobb szükség volt.

17 A nyomvonal humuszolását a pálya tengelyében kezdtük. Azt feltételeztük ugyanis, hogy a nyugat felé lejtő terepen egyre kevesebb régészeti objektummal fogunk találkozni, így legalább a jobb pályát át tudjuk adni az útépítőknek. Számításunk majdnem teljesen be is vált, mert a bronzkori település részletei itt már nem voltak jelen. Találtunk viszont egy késő avar kori temetőt, és emiatt egyértelművé vált, hogy a pálya nyugati oldalát is fel kell tárnunk a széléig. Nemcsak a nyugat felé történő humuszolás közben voltak elbizonytalanító tényezők, hanem dél felé haladva is. Itt ugyanis a nyesett felszínen kisebb völgyeletek voltak láthatók. A 163+200 szelvényben még számos objektum foltját megtaláltuk, ezután azonban már csak mélyebb részeken haladtunk, ahol ráadásul nem találtunk objektumfoltokat. Mígnem egy 6080 méter (!) hosszú leletmentes sáv után következett egy újabb kisebb homokdombocska, rajta újabb bronzkori objektumokkal, mintegy 40 hosszan. Ezután ismét a leletmentes mélyebb rész, majd újabb 70 méter után ismét néhány bronzkori objektum került elő. Noha több régész már régen abbahagyta volna a felület humuszolását, mi inkább egy keskeny szondával megvizsgáltuk az altalaj jellegzetességeit, 16 Köszönet érte a mentő feltárásokban résztvevő ásatásvezetöknek: Mészáros Patríciának, Paluch Tibornak és Sóskúti Kornélnak! 17 A subasi lelőhelyen nemcsak az ásatás miatt nem tudtak építeni a kivitelezők, hanem a még hiányzó közműkiváltások miatt sem. Vagy pl. a kiskundorozsma-nagyszéki lelőhelyeken — ahol egyébként rendkívül intenzív szarmata település került elő — nem a főpályán, hanem un. párhuzamos földúton dolgoztunk, és nem tartottuk fel annyira az építkezést, mint azt a főpályán tettük volna.