Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Szalontai Csaba – Sz. Wilhelm Gábor: Előzetes jelentés egy késő bronzkori település és avar kori temető mentő feltárásáról Szeged-Kiskundorozsmán

hogy a teljes Csongrád megyei szakaszon a nyomvonal 19,75%,-a alatt volt régészeti lelőhely. Azaz minden 5. km-en található egy régészeti lelőhely. Ha azt vizsgáljuk, hogy az autópálya által érintett települések közül melyik, milyen arányban részesült a régészeti lelőhelyekből a következőt látjuk: Kiskundorozsma: 54%, Kistelek: 13%, Csengéié: 10%, Szatymaz: 8%, Balástya: 7%, Domaszék: 4%, Röszke: 4%. Ezekből az adatokból egyértelműen látszik Kiskundorozsma döntő fölénye, hiszen csak Kiskundorozsmán nagyobb feltárt területek találhatók, mint az összes többi településen összesen. Kiskundorozsma kiemelkedő jelentősége más oldalról is alátámasztható: míg a megye teljes részén a nyomvonal 19,75 %-a volt régészetileg fedett, addig Kiskundorozsmán ez az arány 58,97 %, ugyanis itt a 10,700 m hosszú szakaszból 6310 méteren volt régészeti lelőhely. Az 1998 óta gyűlő adatok alapján tehát igen nagy valószínűséggel lehetett előre jelezni, hogy a Kürti Béla által kutatott subasai lelőhely területén valójában tényleg ott kell lennie a régészeti lelőhelynek, legfeljebb azt nem találták meg 1998-ban. Még tovább nő ennek esélye ha egy újabb adatot hozunk elő: Kiskundorozsma területén az M5 autópálya nyomvonala a 158+000 km-től a 164+100 km-ig közvetlenül a Maty-ér nyugati partjának magaslatán halad. Ezen a 6100 méter hosszúságú nyomvonalszakaszon 3680 m hosszú, lényegében nagyjából egymásba érő feltárási terület található, összesen 195.515 irT-rel, és 3375 feltárt objektummal. Tehát a nyomvonal 6100 méteréből 3680 méter régészeti lelőhely volt, azaz itt a nyomvonal régészeti fedettsége már 60,32% ! A bemutatásra váró subasai lelőhely pedig ugyanezen a magasparton található, azaz kijelenthetjük, hogy a fenti számok alapján legalább 60,32%-s valószínűséggel számíthattunk a régészeti lelőhely ismételt felbukkanására. Ha pedig mindehhez azt is hozzászámítjuk, hogy a Kürti Béla feltárásától 300 méterre északra fogytak el az utolsó régészeti objektumok a szomszédos 26/78. számú lelőhelyen (MÉSZÁROS-PALUCH-SZALONTAI 2005b), akkor szinte előre lehetett borítékolni azt, hogy az előre jelzett szakaszon régészeti lelőhelyet fogunk találni! Ez volt tehát az a módszertani háttér, mely megalapozta a nyomvonal örökségvédelmi felügyeletét. Ezen szempontok alapján készítettük el a felügyelethez szükséges térképet, bejelölve 59 olyan szakaszt, amelyen elméletileg számíthattunk újabb régészeti leletek és lelőhelyek felbukkanására. A nyomvonal régészeti szemléjét 2004 nyarán és kora őszén végeztük, illetve a III. fázison 2005 tavaszán és nyarán. Eredményeink magukért beszélnek, hiszen az 59 helyszínből összesen 10 helyen találtunk régészeti leleteket és lelőhelyet, azaz 10 esetben kellett a mentő feltárások miatt ideiglenesen felfüggeszteni az autópálya építését. Ha pedig