Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2005 (Szeged, 2006)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Szalontai Csaba – Sz. Wilhelm Gábor: Előzetes jelentés egy késő bronzkori település és avar kori temető mentő feltárásáról Szeged-Kiskundorozsmán

az ásatásvezetők nem tárták fel a teljes kijelölt felületet, hanem annak mindössze a 74,62%-át kutatták meg, így a feltárt terület nagysága 3500 m

2 lett. Ezen a felületen 1 régészeti objektum került elő, erről azonban semmilyen pontosabb információval nem rendelkezünk, és a rövid ásatási jelentés sem említ róla részleteket. A feltárás során egy újabb „mezolitnak tűnő kőeszköz" került elő (BOZSIK-KÜRTI 2002, 248), azonban más leletre nem bukkantak. A feltárást több alkalommal meglátogatta a szakértőnek felkért Kertész Róbert is (Szolnok, DJM), aki azonban „a helyszín ismeretében ugyancsak kevéssé tartotta valószínűnek a mezolit telep létét" (BOZSIK-KÜRTI 2002, 248). A feltárást tehát lényegében azzal a következtetéssel zárták le az ásatásvezetők, hogy a régészeti lelőhely nem létezik, ott további feltárásnak nincs értelme. Nem tért ki ugyanakkor a rövid beszámoló arra, hogy mi történt a másik két korszak régészeti lelőhelyével és leleteivel. Hiszen a terepbejárás során bronzkori és középkori kerámiákat is találtak, de sajnos nem kapunk arra választ, hogy ezen korszakok keresése milyen eredménnyel járt, illetve milyen következtetésekre jutottak ezzel kapcsolatban. Ezt követően még egy alkalommal nyilatkozott Kürti Béla, amikor a Múzeum vezetése az M5 megelőző feltárásban részt vevő ásatásvezetőktől nyilatkozatot kért arra nézve, hogy az eddig megkutatott lelőhelyek esetleg folytatódnak-e a nyomvonal területén, azaz szükség van-e arra, hogy a feltárás határait a nyomvonalon meghosszabbítsuk. Kürti Béla írásban nyilatkozott a lelőhelyükről, ebben azonban nem tett arról említést, hogy szükség lenne-e a feltárási határok nyomvonalon belüli bővítésére. Ebből a rövid áttekintésből látható, hogy a lelőhely kutatásának első fázisa azzal a tanulsággal zárult tehát, hogy az ásatásvezetők szerint a terepbejáráson megismert régészeti lelőhely nem létezik. Az alábbiakban bemutatjuk azt a munkát, melynek eredményeképpen ezt az állítást cáfolnunk sikerült, és amelynek köszönhetően újra megtaláltuk a lelőhelyet, és ezzel megmentettük a végérvényes pusztulástól. Módszertani megjegyzések az M5 autópálya mentén található régészeti lelőhelyek kiterjedéséről és azok tanulságairól

2 Mielőtt továbbmennénk a lelőhely sorsának ismertetésében egy rövid módszertani kitérőt kell tennünk. Ennek keretében bemutatjuk azt az utat, melynek segítségével eljuthattunk oda, hogy a korábban elfelejtett, de lényegében ténylegesen soha fel nem tárt régészeti lelőhelyet újra megtaláljuk és a rá váró pusztulástól megmentsük. 2 Ezt a fejezetet Szalontai Csaba, az M5 feltárások koordinátora írta.