A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Függelék - Területleírások (1. sz. melléklet)

Függelék 1. sz. melléklet Területleírások Az egyes területeket három referenciacsoport alapján kíséreljük meg jellemezni, melyek a következők: — az általunk talált növénytársulások, — a védett növények — és a védett bogarak. Mindhárom referenciacsoportra igaz, hogy a különféle megállapítások kizárólag az adott területre vonatkoznak. A Csongrád megyére kivetített adatokat (a 2. és 3. sz. mellékletben) külön összesítjük. Információk a területek növénytársulásaihoz Listáink nem biztos, hogy tartalmazzák az adott élőhely-típusok valamennyi társulását. Mivel nem készítettünk vegetáció-térképet, felméréseink során a nagyobb kiterjedésű, jól határozható (karakterisztikus) cönózisokra koncentráltunk. A területeken található védett és fokozottan védett növények előfordulásához és azok tőszámaihoz Két területnél a védett és a fokozottan védett növényeket a teljességre törekvés érdekében felsoroljuk, de a populációk erősségének kérdésében nem foglalunk állást. Ezekről a korábbi irodalmakban teljes körű, hiteles adatokat találunk, amiket nincs értelme ismételgetni. A szóban forgó területek: — az Ásotthalmi Láprét TT — lásd Andrési (1999, 2000, 2007), Andrési-Fűzné, Kószó M. (1990), Fűzné, Kószó M.-Andrési (1991), Kincsek -szerk.- (1996), Margóczi (2002, 2007), Margóczi-Madarász-Urbán (1998). — és a mórahalmi Csipak-semlyék — lásd Csongor (1982, 1985, 1992), KrauszPápai(1992, 1995). A Kiss Ferenc Emlékerdőben tenyésző védett növények (csoportunk által felmért) 2000. évi a tőszámait egyfajta tájékozódási alapnak tekintjük. Mivel a terepmunka intenzív szakasza 1998-ban lezárult, valamennyi területnél feltüntetjük a felmérések időspektrumát. Ahol ettől eltérő adatokat közlünk, ott a fajok tőszáma után, zárójelbe tett évszámmal hivatkozunk erre a tényre. Minden területnél megadjuk a védett és fokozottan védett növények öszszesített faj számát. Ahol a társulások szerinti bontás további információkat adhat,