A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

III. fejezet - Kutatottságuk - A délkelet-kiskunsági láperdők és fűzlápok vázlatos ismertetése

Védelmi fokozata: A (hajdani) lápvidékből 8,07 ha helyi (önkormányzati) védelem alatt áll. A védettséget a Csongrád Megyei Tanács VB 196/1974/VII. 30./VB. sz. határozata mondta ki. Javaslattevőként a Kolacskovszky Lajos Természetbarát Egyesületet tűntették fel. A terület megóvására tett első kísérletek majd két évtizeddel korábbra datálhatok. A Móra Ferenc Múzeum egykori munkatársa, Csongor Győző, immár klasszikusnak tekintett zsombói flóramüve megjelenésével egy időben (tehát 1957-ben) javaslatot tett a láperdő védelmére (szíves szóbeli közlés). Sajnos a hivatalos eljárás még Csongrád megyei viszonylatban is szokatlanul hosszú ideig húzódott. A mai napig sem világos, hogy egy ilyen jelentéktelen kiterjedésű fásítás gazdasági erdőként történő kezeléséhez miért ragaszkodott foggal-körömmel a DEFAG. Egykori állapota: Először is el kell oszlatni egy jól hangzó tévhitet. A Zsombói-láperdő semmiképp sem kőrisláp, tölgy-kőris-szil ligeterdő (Fraxino pannonicaeUlmetum), vagy gyöngyvirágos tölgyes (Convallario majalis-Quercetum roboris) maradvány. Az alkotó fantázia helyett hagyatkozzunk inkább a hitelesnek tekinthető adatokra. Csongor Győzőt (1957) idézve: „A (zsombói) csárda említésével már 1742-ben találkozunk. Hogy nagyobb kiterjedésű erdő akkor még nem volt, bizonyítják az egykorú feljegyzések, melyek szerint a tanács évi 35 rajnai forintért adta bérbe a csárdát a mellette lévő rét és legelő használatával együtt Szabó János „bötsületes embernek", aki egyúttal serfőző is volt. " Az I. Katonai Felmérés térképlapján (1784. Coll. XVIIII., Sect 30.), nagyjából a mai Rózsa Sándor csárda helyén, két, egymás mellett lévő épületet tűntettek fel, megnevezésük „Forró Szomboja W:h.". (A W:h: a Wirtshaus rövidítése, ami csárdát jelent.) A fogadó mögött egy északnyugat-délkelet tájolású, osztott növényzetű mélyedés húzódik. Középen téglalap alakú fás részt találunk, a többi nádas mocsár (Sumpf). A szabályos kialakítás mesterséges vegetációt sejtet. Ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy a meglévő állományt hagyták „besürűsödni", vagy tényleges telepítés is történt. A környező vidék fátlan pusztaság. A II. Katonai Felmérés megerősíti feltételezésünket. A korábbi fás vegetáció hiányzik. Megjelenik egy mezsgyehatár, ami három oldalon hozzávetőlegesen kirajzolja a jelenlegi „láperdőt". Ökológiai folyosó nincs, hacsak a fátlan sem-