A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Függelék - Területleírások (1. sz. melléklet)

A terület tszf. magassága A Rívói-erdő körülkerített részeit figyelmen kívül hagytuk. A természetvédelmi szempontból értékes délkeleti erdőrészek alacsonybuckás vidéknek számítanak. A terület erőteljesen „lejt". Míg északnyugaton nem ritkák a 115,5 méteres szintvonal fölé nyúló dombocskák (a legmagasabb 116,2 méter), addig délkeleten a 108 méteres szintvonal már a buckás táj kezdetét jelzi. Az erdőhöz délkeleten csatlakozó semlyékes jó megközelítéssel a 105 méteres szintvonallal határolható be. Természeti szempontból legértékesebbek a 103-as szintvonal alatti mélyedések. A semlyékes nyugati végén a gyepek egészen a 108 méteres szintvonalig terjednek. A terület rövid leírása Egykori természeti kép (történeti adatok) A mai Rívó-erdő helyén Kaltschmidt Ábrahám 1747. évi térképén (annak torzítását is figyelembe véve) az Engi homok buckái sorjáztak. A Kőrös-ér mellett az Átokházi-tőzegbányához hasonló kiöblösödés látható. Az I. Katonai Felmérés szelvényén (1783 Coll. XVII. Sect. 32) a Kőrös-ér mellett széles sávban mocsár húzódik. Erdőnek ekkor még nyoma sincs. Az itteni síványok fásításra Vedres István 1795-ben tett javaslatot (Vedres 1825). Az első fásítás éve 1807, ekkor 657 hold erdőről tesznek említést (Kiss 1914). Mai állapota Rívói-erdő Napjainkban az erdő déli csücskében meghagyott három, idősebb tölgyfolt (Quercetum roboris cultum) idézi a hőskor hangulatát. A 80-100 év körüli telepített állományok teljesen izolálódtak. A terület domináns erdőtagjai között említhetjük a jelentős kiterjedésű fenyveseket (Pinetum cultum), a szürkenyarasokat (Populetum cenescentis cultum) és a vegyes faj összetételű lomberdőket. A felméréseink idején, az erdőbe ékelődve négy, kiemelkedő természeti értékkel bíró gyepes élőhelyet találtunk, melyek a következők (voltak): — tavaszi hérics lelőhelye idős tölgyesben — tavaszi hérics lelőhelye fiatal szürkenyarasban — egyhajúvirág élőhely a főnyiladék mentén — homoki kikerics előfordulás a főnyiladék mentén 2009-re gyakorlatilag mindegyik biotóp veszélyeztetetté vált. A homoki kikericses buckákat hozzácsatoltak a vaddisznós kerthez. Mivel a colchicin miatt