A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

I. fejezet - Geológiai, éghajlati és növényföldrajzi adatok - Geológiai érdekességek - Réti mészkő

I. fejezet Geológiai, éghajlati és növényföldrajzi adatok Geológiai érdekességek Réti mészkő A réti mészkő keletkezése olyan helyeken történt, ahol elgátolt kismedencék alakultak ki. Ezekben a mélyedésekben magas karbonát tartalmú, szikes vizű tavak sorjáztak. Az intenzív nyári párolgás, továbbá a növényzet széndioxid elvonó hatására, a megmaradó víz erősen lúgos kémhatású, nagy sókoncentrációjú oldattá vált. Az őszi esőzések nemcsak a vizet hígították, de elősegítették a kalcit kiválását is. A mésziszap réteg idővel réti mészkővé alakult át (Kiss 2001). Az ismert délkelet-kiskunsági lelőhelyek kivétel nélkül valamelyik semlyékes vonulatban találhatók. Ha elhelyezkedésüket kivetítjük Magyarország talajtípusainak anyagforgalmi térképére (Várallyay 2000), mindegyik olyan területre esik, ahol erős a karbonát felhalmozódás. Csongrád megyében ezt az építőanyagot nagyon régen hasznosítják. Szer monostorának legkorábbi templomát, a XI. században ebből építették. Szőregen egy román stílusú templom, Csengelén egy XIV. századi templom feltárásakor bukkantak réti mészkőre a régészek (Juhász 1982). A jellegzetesen alföldi ásványt a helyiek egészen a XX. század közepéig a beépítették a házak alapjaiba, pincéket, töltést és útalapot készítettek belőle. A Délkelet Kiskunság leghíresebb lelőhelye Csólyospálos környékén található, ami már kívül esik Csongrád megye határán. Vályi András (1796-99) idézi Szőts 1982 - szerint: (Kiskunmajsán) a „...Széktó nevezetű tó mellett, mellynek nap nyúgoti részén olly erős kőbányája vagyon, hogy abból meszet is lehet égetni. " A világviszonylatban is számottevő csólyospálosi földtani értéket országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Hasonló jellegű dolomitképződést, mint itt, csak Kaliforniából (Deep Sprig Lake) Dél-Ausztráliából (Coorong laguna) és Kazahsztánból (a Balhas-tó északi része) ismerünk (Rakonczay 1987). Palugyay Imre (1853) a következőket írta a réti mészkő Szeged környéki előfordulásáról: „Homok-kő (réti mészkő) is találtatik a szegedi homokban, mellyből a szegedi vár maradványa, ugy a nem rég épült kisteleki szentegyház építettek. "