A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - A Kőrös-érnek és vonzáskörzetének kutatástörténete - A terület botanikai és zoológiai felméréséről - Botanikai kutatások - Az első botanikai adatok Csongrád megyéből

A Kőrös-érnek és vonzáskörzetének kutatástörténete A terület botanikai és zoológiai felméréséről Botanikai kutatások Az első botanikai adatok Csongrád megyéből A legrégebbi Csongrád megyei florisztikai adat Luigi Fernando Marsiglitől származik. Danubius Pannonico Mysicus (Marsigli 1726) c. művében a lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum) lelőhelyei között Szeged is szerepel. A neves polihisztor csak a Tisza-mentét járta be, a homokvidéket nem (Csongor 1986, 1997). Kitaibel Pál az alábbi felfedező útjain érintette vidékünket (Csongor 1986, 1997, Gombocz 1945, Molnár V 2007, Sturc 1997): — 1792. május-szeptember - Iter banaticum transsylvanicumque- (bánáti és erdélyi út) Odafelé Szabadka, visszafelé Szeged környéke volt az úti cél. Elvileg láthatta a Kőrös-eret is, mert a Pestről Szabadkára vezető egyik „főút" akkoriban az „Iván gáttyán" haladt keresztül. — 1800. május 23-augusztus 1. - Iter banaticum primum- (első bánáti út) Menetben Szabadkát, a visszaúton Szentest és Csongrádot látogatta meg. — 1805. június 11-augusztus 30. - Iter banaticum secundum- (második bánáti út) A Bánát felé haladva átutazott Kisteleken, Szegeden és az akkor még önálló községnek számító Szőregen. — 1810. június 15—július. - Iter banaticum tertium - (harmadik bánáti út) Odafelé megfordult Kisteleken, Szegeden, Horgoson, Magyarkanizsán, Törökkanizsán, továbbá Magyarcsanádon, visszafelé Szegeden és Kisteleken. — 1810.szeptember 14,-október 9. - Iter buziasense(buziási út -Karánsebes tágabb környezete-) Utvonala Kisteleken és Szegeden keresztül vezetett délkelet felé, a visszautazás Földeák, Szentes és Csongrád térségének érintésével történt. A Szabadka környéki kutatás eredményességét jelzi, hogy a város birtokterületein Kitaibel mintegy 50 növényfajt jegyzett fel (Gombocz 1945, Sturc 1997). Bár adatai nem lokalizálhatok a Kőrös-ér völgyére, mindenképp orientáló jellegűek.