A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Gerinces állatok - A halfaunáról (Pisces)

gesen későbbi kelési időpontokkal is találkoztunk (pl. június 1.). Itt az átalakulás az egyes habitatok kitettségének megfelelően elnyújtott. Az állatok sötétedés után aktívak. Fényre repülnek, de ennek mértékéről, az élőhelyükön végzett célzott fénycsapdázások hiányában, nem sokat tudunk mondani. Adataink értékeléséhez hozzátartozik, hogy nem kerestük szisztematikusan ezt a fajt sem. Kizárólag azokból a szemaforontokból tettünk el valamennyit, melyek a cincérlárvák kivésése közben a szemünk elé kerültek. Gerinces állatok A halfaunáról (Pisces) 1985 és 1993 között, a hírhedt,,hosszú aszály" évei alaposan átrendezték a környék állóvizeit. A ciklus végére a kisebb vízállásoknak nyoma sem maradt. A 4 nagyobb tóból egy részlegesen, egy teljesen kiszáradt. A mórahalmi Nagyszéksós-tó korábbi nyíltvíz felületeit elborította a nádas. A vízutánpótlás elégtelensége miatt megszűnt a kelebiai halgazdaság. A tómeder (néhány mélyebb pontot leszámítva) évekig szárazra került. Bár a Kelebiai-halastó több mint 5 évtizedig üzemelt, a felszámolás után nem sikerült értékelhető információkhoz jutnunk. Csizmazia György (1992) Nagyszéksós-tavi faj listáját a teljesen megváltozott élőhelyi viszonyok írták felül. A fenti körülmények magyarázzák, hogy a leendő Kőrös-éri TK halfaunájának vizsgálata miért koncentrálódik kizárólag a Madarász-tóra és az Atokházi-tőzegbánya körzetére. Faunajegyzékünk Kőrös-érre vonatkozó adatai Antal Tamástól és Gyarmati Károlytól, a Bedő Albert Szakiskola egykori tanárától származnak. A Madarász-tavi halfaunát Csizmazia György (1992) fajlistája nyomán tekintjük át.