A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Résztvevők, anyag, módszer

Természetvédelmi vonatkozások 1994. 12. 04—én, az addig elkészült 21 védelmi javaslatot Gaskó Béla személyesen juttatta el a területileg illetékes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságához. Részükről az átvevő Várvölgyi Pál irodavezető volt. Az összegzés címe: „Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről". A „csomagterv" a címben szereplő közigazgatási egység egészére vonatkozott, nem korlátozódott a Körös-ér vonzáskörzetére. 2000-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park felkérésére, Gaskó Béla megírta a leendő Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet üzemeltetési tervezetét (Gaskó 2000). 2003ban elkészítette ennek bővített változatát is (Gaskó 2003/b). Mivel dokumentumkötetünk elkészítésénél az eredeti állapotok rögzítését tűztük ki célul jelen feldolgozás jórészt az 1998 előtti felmérések írásos anyagaira támaszkodik. Természetesen figyelembe vettük a két természetvédelmi üzemeltetési tervezet (Gaskó 2000, 2003/b) megállapításait is. Amennyiben ezeknél későbbi adatokat közlünk, azokat minden esetben (legalább egy zárójelbe tett évszámmal) külön jelezzük. A felmérések topográfiai behatárolása Jelen munkában kizárólag azokat a területeket tárgyaljuk részletesebben, melyek megóvását feltétlenül szükségesnek tartjuk. Ilyenek: Asotthalom közigazgatási területén — Süveg-Magyari erdő — Atokházi tőzegbánya — Rívó (erdő és semlyékes) — Bilisics (füzláp és tómaradvány) Kelebia közigazgatási területén — Kelebiai-halastó (és a csatlakozó Kelebiai-legelő) — Bácsboristai-rét (Asotthalom és Kelebia határán) Mórahalom közigazgatási területén — Tanaszi-semlyék — Madarász-tó — Nagyszéksós-tó Ottömös közigazgatási területén — Baromjárás Az eredeti felterjesztéshez képest mindössze annyi változás történt, hogy bármennyire is értékes területeknek tartjuk, a nagy tanyasűrűség miatt, eltekin-