A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Az egyhajúvirág – tavaszkikerics – (Bulbocodium versicolor) lelőhelyei Csongrád és Bács-Kiskun megye déli részén

állományt. A populáció néhány tő kivételével egy hosszan elényúló foltra kon­centrálódik. A szomszédos feketefenyves (Pinetum nigrae cultum) ritkításakor az ágakat rászórták erre a részre. A ritkás „gallytakaró" szerencsére nem zavarta túlzottan a növények fejlődését. Az ágak között a szabad felületen mindenhol feltűntek a jellegzetes lilás virágok. Az állomány stagnál, de (mivel minden érde­kelt elfeledkezett róla) jelenleg is létezik. 3./ Herbáriumi adatok A Természettudományi Múzeum Növénytárának herbáriumában Andrési Pál az alábbi dél-alföldről származó egyhajúvirág preparátumokra bukkant (Andrési 1999/a): Gyűjtés helye Gyűjtési idő Gyűjtő Példányszám Szeged-Kiskundorozsma, Nagyszék 1958.05.21. Boros Ádám 8 Szeged-Kiskundorozsma, Nagyszék 1958. 05.21. Boros Ádám 5 Szeged-Kiskundorozsma, Nagyszék 1958.05.21. Boros Ádám 3 Baja, Jankói-szőlők 1958. 06. 03. Boros Ádám 2 Kelebia, Földi-járás 1968.03. 17. Boros Ádám 2 Bár a bizonyító példányok léteznek, az időfaktor miatt a kiskundorozsmai és a bajai adatok megerősítést igényelnek. A május végi—június eleji időpontok szintén kérdésesnek tűnnek. Ekkorra már egyetlen részéből sem azonosítható biztonságosan a növény. Nem zárható ki az sem, hogy a lelőhelyezés utólag, visz­szaemlékezés alapján történt. A képtelen időpontok ellenére a lelőhely hitelessége mellett szól, hogy a kiskundorozsmai szikes kismedence-rendszerben az 1950-es évek végén még bőven akadtak beszántatlan, löszgyeppel borított magaslatok. Tőszámok 2001-ben Mivel az általunk feltárt élőhelyek egy részének védelmében a mai napig sem történt érdemleges előre lépés, tekintsük át a Kőrös-ér vonzáskörzetében tenyésző egyhajúvirág állományok 2001. 03. 10-i mennyiségi mutatóit. Az érté­kek kizárólag a virágzó töveket jelentik, a tényleges tőszám ennél jóval nagyobb is lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom