A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Előszó

Előszó Jelen írás több mint egy évtized rendszeres felméréseinek és gyűjtéseinek az eredményein alapul. A terepmunkák 1993-ban indultak, intenzív szakaszuk 1998. végéig tartott. Kiegészítő jellegű vizsgálatok, különös tekintettel a bogárfaunára, napjainkig folynak. 1994. 12. 04-én, az addig elkészült 21 védelmi javaslatot Gaskó Béla személyesen juttatta el a területileg illetékes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz (Az intézmény a továbbiakban Kiskunsági Nemzeti Park néven szerepel, rövidítése KNP.) Az összegzés címe: „Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről". A kézirat értelemszerűen a címben szereplő közigazgatási egység egészét tárgyalta. Nem törekedtünk teljes körű állapotfelmérésre, a védettség tényszerű megalapozását tűztük ki célul. A Kőrös-ér vonzáskörzetét már ekkor kiemelt természeti értékként kezeltük. Sokáig reálisnak tűnt az a lehetőség, hogy itt egy határokon átívelő védett terület jöjjön létre. Ezt elsősorban a szerbiai természetvédők szorgalmazták, de a KNP részéről is megvolt a fogadókészség. Dr. Tölgyesi István -a KNP akkori igazgatója- a Kőrös-éri TK védelemi javaslatát felterjesztette a KTM Természetvédelmi Hivatalához. (Keltezés: 1998. április 6., Ikt. sz. 190-4/98, melléklet: 44 lap és 1 átnézeti térkép.) Végül az egészből semmi sem lett, amit csak sajnálni lehet. Úgy tűnik az Európába vezető út nálunk még eléggé göröngyös. Egyfajta áttörést hozott az 1996. évi LIII. törvény. A jogszabály a (jelenlegi és egykori) szikes tavakat (ex lege) országos védelem alá vonta. A nemzeti park munkatársai éltek a lehetőséggel, és jó érzékkel ebbe a kategóriába sorolták a meghiúsult Kőrös-éri TK legértékesebb részeit. A többit (szintén a citált törvényre alapozva) természeti területté minősítették. A védettség így sokkal szélesebb körű lett, mint ahogy eredetileg terveztük. Azt, hogy ez mire lesz elég, eldönti majd az idő. (Az 1998. évi felterjesztés, az ex lege védettségű és a természeti területek térképeit az 1., a 2. és a 3. sz. térképek tartalmazzák.) A 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 12. és a 266/2008 (XI. 06.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete alapján Natura 2000-es területek lettek a következők: — Kelebiai-halastó — Bácsboristai-rét — Tanaszi-semlyék — Madarász-tó — Ás ott hal mi Láprét TT — Kiss Ferenc Emlékerdő