A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - A felfedezetlen „Csodarétek” védett és fokozottan védett növényeiről

a szalmabálákat a helyszínen tárolják. A lefedett részeken gyakorlatilag valamennyi védett növény kipusztult. Regererációs esélyek Elég gyakran előfordul, hogy egy gyepet feltörnek, majd felhagynak a müveléssel. A szántó helyén kialakuló gyom és fűtenger, csak akkor lesz ismét természeti szempontból teljes értékű terület, ha közvetlen közelében akad elegendő érintetlen gyep. Ilyenre főleg a magyar-jugoszláv határ melletti részeken (Atokházi-tőzegbánya, Kelebiai-halastó, Tanaszi- és Csipak-semlyék) találunk példákat. Természetesen figyelembe kell venni az időfaktort is. 1945 után a nyugati és a déli határsávot, a fokozott határőrizet miatt, kevésbé intenzíven hasznosították, mint akár korábban, akár napjainkban. A természet 35^-0 év alatt részlegesen helyre hozta a különféle típusú emberi beavatkozásokat. A felfedezetlen „Csodarétek" védett és fokozottan védett növényeiről Az egykori (rúzsai Baromjárás kaszált fele és a Bácsboristai-rét), valamint a jelenleg is hasznosított (az öttömösi Baromjárás, a Kelebiai-legelő, továbbá a rúzsai Baromjárás nagyobb része) marha- és juhlegelőkön, 1994 és 1999 között, a következő védett növényeket találtuk: A növény neve Felhagyott legelő Marha legelő Juh legelő Rúzsai Baromjárás Öttömösi Baromjárás Kelebiailegelő Bácsboristai-rét agárkosbor (Orchis morio) + + ++ ++ + + homoki nőszirom (Iris arenaria) + + + + + + + poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora) + + ++ + + homoki kikerics (Colchicum arc na ri um) + + + ++ ++ ++ ++ egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor) + + + tarka sáfrány (Crocus variegatus) + + + + + + tavaszi hérics (Adonis vernalis) + + báránypirosító (Alkanna tinctoria) + + + + + + homoki vértő (Onosma arenaria) + + + + + + homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) + + +