A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

IV. fejezet - Az első akáckorszakról

Pontosításképp nézzük meg ugyanitt az erdők fáinak dominancia viszonyait 1914-ben (Kiss 1914): Fafaj % Megjegyzés akác 65 — (Robinia pseudoacacia) fekete nyár (Populus nigra) 20 Régi, rossz növekedésű csomoros nyárfás. nyárfás (Populus sp.) 5 — fekete fenyő 9 — (Pinus nigra) kocsányos tölgy (Quercus robur) 1 és egyéb erdei fa Felmerül a kérdés, tényleg optimális volt-e ez az egykori fafaj választás? Rövid távra feltétlenül igen, amit a magas fahozamok is egyértelműen visszaigazoltak (Kiss 1927, 1939). Távlatosan gondolkodva azonban már lehetnek fenntartásaink a monokultúrás művelésű akácosokkal szemben. Ezek nem a természetvédők „szokásos okvetetlenkedései", amelyekkel belekötnek a békés gazdálkodók „legmagyarabb, legalföldibb és leggazdaságosabb" keményfájába, csupán a XX. században bekövetkezett változások indokait próbáljuk megérteni. A sarjadzással felújított (esetenként legeltetett) homoki akácosnak legfeljebb a második generációja ad kielégítő fatömeget, az ezt követő nemzedékek már nem. Ráadásul az akác lényegesen igényesebb a talajra, mint azt korábban gondolták. Erre (feltehetően delibláti tapasztalatai alapján) Illés Nándor (1890) kellő időben felhívta kortársai figyelmét. (Felvetése a robbanásszerű akácosítás kellős közepén nem sok sikerrel járt.) Kiss Ferenc (1913) szerint az akácnak való talajokat a következő növények előfordulásai jelzik: Cynodon dactylon, Cannabis sativa, Marrubium peregrium, Solanum dulcamara, Eryngium campestre, Melandrium album, Promus tectorum, Secale silvestre, Euphorbia sequieriana, Kochia laniflora, Consolida regalis, Delphinium consolida. Magyar Pál (1961) azt írta, hogy ez a fafaj kizárólag olyan homoktalajokon fejlődik szépen, amelynek felső rétegei tápanyagban elég gazdagok, jól szelőznek, többé-kevésbé üdék, hosszabb ideig nem túl nedvesek, és az altalaj víz a vertikális gyökérzet számára elérhető mélységben van. Mivel a (XIX-XX.) századfordulótól kezdve mindenhova akác került, a termőhely tudományos igényű kiválasztása esetenként hagyott némi kívánni valót