A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

IV. fejezet - Erdősítés és állományvédelmi stratégiák a Délkelet-Kiskunságban az 1700-as évek végétől 1879-ig

„Ha valaki a maga erdőjét most fel nem törné, következendően sem tavasszal, sem ősszel és még a jövő ősszel és jövő tavasszal is fa tsemetékkel be nem plántálna, szabad, sőt köteles lészen a Biró azt a szomszédságnak adni, ha az is ollyan korhely volna, vagy neki sem kellene, akár mely Redemptus Embernek, a ki magát jelenti, sőt ha Redemptus nem találkozik, Irredemptusnak is, ugy mind azáltal, hogy az Erdőbeni Birtok a szőlőknek paritása szerint Redemptus jusst senkinek sem fog adni. "- A tanácsülés határozatát idézi Janó (1965) Előírták továbbá az erdők körülárkolását, ami a fák védelmét szolgálta. A pásztoroknak megtiltották az erdőkben történő legeltetést. Aki ez ellen vétett 25 botütést kapott (Janó 1965). Vedres István (1825) „A sivány homokság használhatása" c. alapművében, nincs szó semmilyen kötelező érvényű, keménykedő fellépésről. Annak a gazdasági nyomásnak az elemzésére koncentrál, ami az 1800-as évek elején, minden hivatali huzavona és értetlenség ellenére, kikényszeríttette a szegedi homokvidék erdősítését. Érvrendszerében kiemelt szerepet kapott a tartamos nyereség felvázolása, amit számadatokkal is alátámasztott. A kérdés természetesen az, hogy elképzelései kiállták—e az idők próbáját. Ennek eldöntéséhez tekintsük át, hogyan alakultak városunkban az első telepítésektől számított 70 esztendő múlva a piaci árak. A „hivatalosan jegyzett" árak 1881. március 5-én a következők voltak (SzH 1881.03.06.): Az áru megnevezése Mennyisége frt kr tiszta búza 100 kg 11 20 rozs 100 kg 9 árpa 100 kg 6 zab 100 kg 5 70 kukorica 100 kg 5 marhahús lkg 52 borjúhús 1 kg 56 sertéshús lkg 60 szilfa 1 köbméter 3 45 tölgyfa 1 köbméter 3 25 fűz és nyárfa 1 köbméter 2 60 fenyőfa 1 köbméter 2 50 bükkfa 1 köbméter 8 75 gyertyánfa 1 köbméter 4 kőrösfa 1 köbméter 8 75 cserfa 1 köbméter 8 75