A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Tartalomjegyzék

A török idők fás szárú emlékei Szeged és Szabadka városok birtokterületén 122 A fásítás igényének a felmerülése és a törvényi alapok megteremtése az 1700-as években 123 A homoki erdősítések kezdete Szegeden és környékén az 1800-as évek elejétől 1879-ig 126 A hőskorról 126 A hatékonyabb erdőgazdálkodás alapjainak a lerakása 128 Az erdősítés háttérintézményeinek számító csemetekertek Szeged birtokterületén az 1800-as évek elejétől 1879-ig 129 A homoki erdősítés módszereiről az 1800-as évek elejétől 1879-ig 131 Az újítások kora 131 Szemléletváltás a homokvidékek fásításánál 133 Erdősítési és állományvédelmi stratégiák a Délkelet-Kiskunságban az 1700-as évek végétől 1879-ig 134 Az I. Magyar Erdőtörvény (1879. évi XXXI. tc.) utáni időkről 136 A szegedi erdők állapota az I. Magyar Erdőtörvény (1879. évi XXXI. tc.) megjelenésétől, az erdőbirtok állami kezelésbe kerüléséig 136 Néhány gondolat a homokfásítás előtérbe kerüléséről különös tekintettel Szeged birtokterületére 140 Az első akáckorszakról 143 A „korszerű" erdőgazdálkodás árnyoldalairól 146 Hatványozottan jelentkező rovarkárok, termőhelyi és a monokultúrákkal kapcsolatos gondok 146 A táj- és területidegen fajokból álló fás monokultúrák funkcióvesztése a „teljes értékű" (természetközeli) erdőkhöz képest 147 Más kontinensről betelepített fajok és különféle kultúrváltozatok alkotta társulások 148 Az erdőgazdálkodásra visszavezethető természeti értékvesztés 149 Törvényi szabályozás 149 Talaj-előkészítés 150 Letermelés 150 Járulékos, főleg a kezeléssel összefüggő problémák 150 Ember- és természetbarát tájhasznosítás 151 Falusi turizmus, tájturizmus, ökoturizmus 151 Igényes táj- és ökoturizmus kialakítása 152 Mezőgazdasági hasznosítás a védelemre javasolt területeken 155 Az egykori természetközeli gazdálkodásról 155 Napjaink hasznosítási formái 157 Szántóföldi művelés 157 Gyepgazdálkodás 157