A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

III. fejezet - Szikesedő élőhelyek, különös tekintettel a szikes tavakra - A Tisza hajdani árterén kialakult szikesek

Szikesedő élőhelyek, különös tekintettel a szikes tavakra Mióta az 1996. évi LIII. törvény napvilágot látott, a szikes tavak országos (ex lege) védelem alá kerültek. Az ilyen területek kijelölésénél nem volt egyszerű annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mi tartozik az egykori szikes tó kategóriába. Álláspontunk szerint mindazok a területek ide sorolhatók, ahol ma a növényzet (vagy annak jelentős része) szikesekre jellemző társulásokból áll, és a II. Katonai Felmérés idején tónak, vagy vízjárta résznek ábrázoltak. Ami a térkép megválasztását illeti, ellenérvként felhozható, hogy a II. és a III. Katonai Felmérés az ország több helyén csaknem egybe esett. Ez igaz, de az elválasztó néhány évtized sok esetben perdöntő lehet. Időközben ugyanis megkezdődtek a csatornázások. Az I. Katonai Felmérés Csongrád megyei szelvényei alapvető forrásmunkának számítanak, de néhol pontatlanok. Más térképek igénybevétele akkor fontos, ha a terepmunkák során a II. Katonai Felméréssel ellentétes következtetésre jutunk. Ez esetenként abból adódik, hogy a térképészek csak a felvételezés idején tapasztaltakat tudták rögzíteni. A Kiskunság homokvidékein az aszályos és a csapadékos periódusok közötti óriási különbségek így nem lehet érzékelhetők. Erre a jelenségre már Kiss Ferenc (1939) és Magyar Pál (1960) is felhívta a figyelmünket. Szeged-Alsótanya tájjellegének tanulmányozásához az alábbi térképek áttekintését javasoljuk: Ballá (1778), Giba (1841-44, 1846), Jakabffy (1919), Kaltschmidt (1747), I. Katonai Felmérés (1783), II. Katonai Felmérés (itt 186064). Csongrád megye szikes területei és tavai a következő két nagyobb csoportra oszthatók: — A Tisza hajdani árterén kialakult szikesek, — és az ún. „semlyékes vonulatok" egykori szikes tavai. A Tisza közelében a két alaptípus keveredhet, mert itt a folyami elárasztás hatásával és a gyűjtőmedence jelleggel egyaránt számolni kell. Jó példa erre Kiskundorozsma-Nagyszék, vagy a szegedi Fehér-tó (Beretzk 1954, Bodrogközy 1974). A Tisza hajdani árterén kialakult szikesek A folyók gátak közé szorítása és a vadvizek csatornázással történő elvezetése a XIX. század végére merőben új ökológiai viszonyokat teremtett az egész Alföldön. Az ártereken kialakult vízi világ végleg megszűnt. Csongrád megyében az egykori mocsarak helyén, ahol a talaj alkalmasnak bizonyult rá, egybefüggő mezőgazdasági (zömmel gabona, napraforgó és repce) kultúrákat alakítottak ki. A 102