A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Faunisztikai ritkaságnak számító futrinkák (Carabidae)

Csongrád és Bács-Kiskun megyei adatai a Móra Ferenc Múzeumban lévő bizonyító példányok alapján: Korábbi, példányokkal dokumentált felmérések Tiszántúli flórajárás (Crisicum) Csongrád megye: Hódmezővásárhely környéke (Bodnár Bertalan a XX. század első évtizedeiben folytatott gyűjtései —az évszám hiányzik—) Saját, 1974 óta folytatott felméréseink Duna-Tisza közi flórajárás (Praematricum) Csongrád megye: Csengéié; Dong-ér gátja, Alsócsengele, Balástya; Kömpöc-puszta Bács-Kiskun megye: Kömpöc Tiszántúli flórajárás (Crisicum) Csongrád megye: Deszk; Maros-gát, Klárafalva; Maros-gát, Ferencszállás; Marosgát, Kiszombor; Maros-gát, Szeged; Vetyehát Maros-gát. A két flórajárás határterülete Csongrád megye: Szeged; Körtöltés A Tiszántúli flórajárásban (Crisicum), továbbá a határterületnek számító részeken a bogár jelenléte egyértelműen a löszgyepekhez (SalvioFestucetum rupicolae) köthető, ahol helyenként elég gyakori. A DunaTisza közén (Praematricum), Csengelén a Dong-ér töltésén kialakult löszlegelőn (Cynodonti-Poetum angustifoliae) egyeltük. Kömpöcön és Balástyán degradált sztyeppréteken (Astrgalo-Festucetum rupicolae) került elő.