A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Kistelek, Perceli-tanyák melletti semlyékes

kép- is megfelel erre a célra. Ellenzői szerint ennek a megoldásnak az a legfőbb hátránya, hogy rendszeres „karbantartás" híján a bozótos gyorsan terjeszkedik. Ahol a szántók szomszédságban nagyobb kiterjedésű, összefüggő gyepterületek maradtak, ott a visszagyepesítést szorgalmazzuk. A további degradáció megakadályozása érdekében érdemes megszívlelni Ballabás és Sós (1964) javaslatát, miszerint: „ Célszerűnek látszik a vízvezető csatornákat a tenyészidőszakban vízzel telve tartani, a környező területek talajvízszintjének bizonyos mértékű befolyásolására. " 20. sz. kép keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) Szeged, Kiskundorozsma-Nagyszék Antal Tamás felvétele (2000) Kistelek, Perceli-tanyák melletti semlyékes Az autópálya 100 méteres nyomvonala éppen csak érinti a semlyékes szélét. Közelsége akkor válhatna katasztrofálissá, ha pótlólagosan itt jelölnék ki az építkezéshez szükséges földmunkák „anyagnyerő" területeit. Szerencsére ilyen veszély (egyelőre) nem fenyeget. Mindent egybevetve, a