A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. Függelék - 4. sz. melléklet. A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) dél-alföldi jelentőségéről

„Magyarországon mind az alföld, mind a hegy— és dombvidék tölgyeseiben általánosan elerjedt, helyenként nem ritka. Elsősorban öreg, ligetes tölgyerdőkben, városi parkok idős tölgy állományaiban találkozhatunk vele. " Az utóbbi mondat azért nagyon lényeges, mert napjainkban az Alföld klímazonális erdössztyepp- és sztyeppterületein a nagy hőscincér kizárólag a parkokban és parkerdőkben fordul elő. Mivel itt az „őshonosság" kizárható, nézzük néhány konkrét példát a betelepedés mechanizmusára. A Makkos-erdő szomszédságában hosszú évtizedekig működött a Lippai-féle fatelep, amely Szeged egyik legnagyobb fa árú lerakatának számított. A kertvárosi jellegű környék házaiban egészen az 1960-as évek végéig fával és szénnel tüzeltek. A behurcolás lehetősége tehát mindenképp fennállt. Az Újszegedi Népliget esetében a legfeljebb 300 méter távolságra fekvő, 1870 és 1972 között üzemelő, Löwy-féle fűrészáru gyár (Bátyai 2002) volt a fertőződés kiindulási helye. Várszegi Tibor a Csongrád-bokrosi fafeldolgozó telep egyik fűtött csarnokában számos nagy hőscincért talált. Az imágók a meleg hatására már január végén előbújtak. A hozzánk került bizonyító példány adatai: Csongrád, Bokros fatelep 2004. 01. 26. (çj). Amennyiben a fafeldolgozás folyamatos marad, néhány éven belül itt is meghonosodhat ez a faj. Megkockáztatható, hogy az elszigetelt tiszántúli populációk (mint amilyen a Szarvas, Anna ligeti, valamint a hódmezővásárhelyi állomány) (esetleges) megtelepedése szintén erre, a behurcoláson alapuló, kolonizációs mechanizmusra vezethető vissza. A veszélyeztetett „kártevő" A tarvágásra alapozott erdőgazdálkodás törvényszerű következménye, hogy erős Cerambyx cerdo populációk semmisülhetnek meg az egyik évről a másikra. A parkrendezések ugyanilyen hatásúak lehetnek. Ez nemcsak hazai probléma, Németországban hasonló gondokkal küszködnek (Nüssler 1972). Nagyon sok múlhat azon, hogy létezik-e működőképes ökológiai folyosó, vagy sem. Amennyiben nincs ilyen, úgy az izolátumok törvényszerűségei érvényesülnek. Amikor a gazdálkodás és a természetvédelem között antagonisztikus ellentét alakul ki, szinte mindig az utóbbi húzza a rövidebbet. Nálunk