A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)
I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Faunisztikai felmérések
Fa unisztikai felm érések Emlősök (Mammalia) A nyomvonalat érintő konkrét adatok hiányában alaposan felértékelődik Csizmazia Györgynek (1974) a pusztaszeri rezervátumról írt (Dongér tó környéke) közleménye. Ebben a szerző társulások szerint tárgyalja az emlősfaunát. Mivel Dong-ér környéki élőhelyek nagyon hasonlók azokhoz, amilyenekkel a nyomvonal közelében találkozhatunk, a cikk alapműnek számít. Madarak (Aves) Nem túlzottan hálás feladat eldönteni, hogy a jövőben mekkora körzetet érint majd valamilyen formában a megépülő autópálya „természetalakító" hatása. Ráadásul a külföldi tapasztalatok sem vehetők át kritika nélkül, hiszen minden élőhely és élethelyzet egyedi. A prognosztizáláshoz több éves monitoring vizsgálatok kellenének. A lehetséges területek lehatárolásánál két út járható. Az első változat alaposan kitágítja az élőhely-komplexek határait. Az elképzelés azon alapul, hogy számos madárfajnál a fészkelő- és a táplálkozó helyek nem feltétlenül esnek egybe. Az utóbbi lényegesen nagyobb területet érint. így került (többek között) a szegedi Fehér-tó is a nyomvonal vizsgálatok látókörébe. A fenti alapelvet legmarkánsabban talán Csizmazia György képviselte, akinek három dolgozata (Csizmazia 1991, 1996/a, 1996/b) foglalkozik a nyomsáv déli szakaszának tágabb környezetével. Elismerve e szemlélet létjogosultságát, munkacsoportunk a szerződésben vállaltaknak megfelelően, a nyomvonal környékére összpontosította megfigyeléseit. Idő és szakemberek híján a „legnagyobb pusztulás zónáját" igyekeztünk minél alaposabban felmérni. Úgy véljük, az elkövetkező évek egyik izgalmas kutatási témája lehet a megváltozott közlekedési viszonyok hatásának vizsgálata. Szerencsére a Fehér-tavi madarak esetében ehhez összehasonlító irodalom bőven akad. Egyedül Beretzk Péternek több, mint száz tudományos igényű írása (Jakab 1995) rögzíti a korábbi állapotokat. Az M5-ÖS autópálya nyomvonalába eső Oszeszéki-tó madárvilágát Jakab Béla és Molnár Gyula összegezte a „A Dél-Alföld madárvilága" c.