A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. Függelék - 4. sz. melléklet. A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) dél-alföldi jelentőségéről

nyát. Bár ez a lépték csak elnagyoltan követi a rajzásgörbét, a főbb tendenciák így is felvázolhatok. Májusban, a rajzás megindulásának időszakában, ugyanazt az eredményt kaptuk, mint amit az összesített adatok mutatnak (47% Ç, 53% <$). Az aktivitási csúcsot júniusban észleltük, ekkor a példányok 46%-a volt nőstény ($), 54%-a hím ((J). Júliusban megfordultak az arányok. Ekkor 62% nőstény (Ç) mellett, mindössze 38%-nyi hímivarú (ej) egyedet sikerült kimutatnunk. Megkockáztatható, hogy a rajzás kezdeti periódusában és az aktivitási csúcs idején észlelt enyhe hím többlet egyfajta biztonsági tartaléknak tekinthető. A megtermékenyítés után, az immár funkciótlan hímek visszaszorulnak, és a (petéző) nőstények válnak dominánssá. A legkorábbi példány (1992.) 05. 01-én került elő, a legkésőbbivel (1993) 08. 06-án találkoztunk. Kiegészítések — Összesítésünk a hivatkozott vizsgálataink eredményeit nem tartalmazza. (Azt önálló tanulmánynak szántuk.) — Az öt év alatt két, egymást követő alkalommal (1994. 05. 20. és 05. 26. között, majd 1994. 05. 30. és 06. 02. között) feltűnően sok elhullott cincért találtunk. Az ok minden bizonnyal valamilyen vegyszeres beavatkozás (pl. szúnyogirtás, vagy növényvédelem) lehetett. A nem kívánt hatás főleg a park északi (a teniszpálya és a kertmozi felöli) részeit érintette. 10./ Szeged, Várket, Csehó Gábor adatai Az Újszeged népligeti Cerambyx cerdo populáció az 1990-es évtizedben szinte észrevétlenül áttörte a Tisza alkotta természetes topográfiai gátat. A Várkert idős betegeskedő tölgyfái kiváló helyet biztosítottak a megtelepedéshez. A tér rendezése során a csúcsszáradt fákat kivágták, így ez a nagy hőscincér állomány megsemmisült. (A rönkökben megtaláltuk a lárvák rágásait!) A cincérek gyűjtési ideje: 1998. 05. 30. (1 CJ, 1 ?), 1998. 06. 12. (1 Ç), 1999. 06. 23. (1 Ç).