A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. Függelék - 3. sz. melléklet. A Deszki-puszta védetté nyilvánítási javaslata

Növényzet A terület speciális helyi értékét az adja, hogy itt találkozik össze a Tisza- és a Maros-völgyének élővilága a Bánátéval. Mivel a trianoni békediktátum előtt, ez a terület Torontál vármegye peremvidékének számított, kiesett a kutatók látószögéből. Az itteni botanikai adatok (ha egyáltalán léteztek ilyenek) mind a Csanád megyét összegző flórakatalógusból (Thaisz 1905), mind a Csongrád megye flóráját feldolgozó monográfiából (Lányi 1915) kimaradtak. Bár a mély fekvésű részek növényzetét Penksza Károly és munkatársai az 1990-es évek közepén felmérték (Penkxium Bt 1996), a legelő tetemes hányada, a mai napig ismeretlen terület. A magasabb térszintü helyek domináns társulásai a csenkeszesek, főleg cickafarkos szikespuszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae). Az egykori túlzott mértékű hasznosításra az erős gyomosodás utal. A nedvesebb élőhelyeken ecsetpázsitos sziki rétek (AgrostioAlopecuretum pratensis) tenyésznek. A mélyedésekben megjelenik a hernyópázsitos sziki rét (Agrostio-Beckmannietum eruciformis) és apróbb foltokban feltűnik a szikikáka mocsár (Bolboschoenetum maritimi). A vízállásos területeken, valamint a csatorna mentén többkevesebb nádas (Scirpo-Phragmitetum phragmitetosum) és gyékényes (Scirpo-Phragmitetum typhaetosum) is található. Penksza Károly és munkatársai (Penkxium Bt 1996) a Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatorna medrében számos egyéves sziki iszaptársulást regisztráltak. Védett növények: az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), az egypelyvás csetkáka (Eleocharis uniglumis) és a pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum). Florisztikai érdekességként említhetők (Penksza et al. 1997): a magas zab (Avena ludoviciana) a pemetegyöngyajak (Leonurus marrubiastrum), a tócsahúr (Peplis portula) és a bajuszpázsit (Crypsis aculeata). Még a Dél-Alföldet 1982. és 1995. között sújtó „hosszú aszály" esztendeiben is gyakorta előfordult, hogy a Deszki-puszta mélyebb részeit egészen május közepéig víz borította. (Ez jelzi a zsilipezéssel történő víztárolásban rejlő lehetőségeket.) A gyepterülethez a szegedi oldalon kiterjedt erdőtagok kapcsolódnak. Közülük a Szőregi-erdő fafaj összetétele némi túlzással akár természetközelinek is nevezhető. A déli sáv zömmel cellulóznyár ültetvény.