A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. Függelék - 2. sz. melléklet. A szegedi Makkos-erdő védetté nyilvánítási javaslata

megszakítással, az 1700-as évek közepétől fás vegetációjú területnek számít. A vágáskor nagy diverzitású növényfogyasztó (fitofág) rovarfaunája másodlagos refugiumokban vészelte át (igaz, többnyire csak részlegesen) a kritikus időszakokat. Ilyen átmentőhelyek például a hagyásfák, a környék akkor még nem permetezett gyümölcsösei, vagy bizonyos utcai sorfák. Napjainkra ezek a lehetőségek alaposan beszűkültek, így minden tarvágás a diverzitás csökkenéséhez vezet. Védett bogarak (Coleoptera) A Makkos-erdőből eddig az alábbi védett bogárfajok (Coleoptera) kerültek elő: A populációk nagysága A fajok nevei Erős Kö/epes Gyenge Megerősítést igényel aranyos bábrabló (Calosoma sychophanta) + mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus) + ragyás futrinka (Carabus cancellatus tibiscinus) + kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) + holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris) + orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis holdhausi) + pompás virágbogár (Cetonischema speciosissima) + diófacincér (Megopis scabricornis) + hegedülő csercincér (Prionus coriarius) + nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) + sápadt éjcincér (Hesperophanes paliidus) + pézsmacincér (Aromia moschata) + hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis) + szalmacincér (Calamobius fdum) +