A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

III. fejezet. Erdősítés a tisztább levegőjű Szegedért - A levegő por- és pollenterheléséről (ad. 2.)

Télen az egész városban emelkedik a porterhelés, ami a szilárd halmazállapotú égési termékek és az utakra (feleslegesen) kiszórt sós homok együttes következménye. Tavasszal a mindent elborító szennyezett homoktakaró láttán, az ide vetődő idegen okkal gyanakodhat eltévedt Szaharái viharokra. A só tekintélyes hányadát az esők bemossák a talajba, tovább rontva ezzel az amúgy is sanyarú sorsú belvárosi fák életkilátásait. Mielőtt a városi por témakörét egyszerű köztisztasági, vagy közlekedésszervezési problémának minősítenénk érdemes megemlíteni, hogy a szakemberek a port korunk egyik legveszedelmesebb szennyeződésének tartják (Radó 2001). Indokaik: — Az aprószemcsés, lebegő por mindenhová behatol. — A porszemcsék tetemes mennyisében tartalmazzák a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság egészségkárosító anyagait. — Ezek között mérgező, allergizáló és rákkeltő szerek egyaránt akadnak. A növényzet kétféle módon csökkentheti a porártalmat, egyrészt mérsékli annak keletkezését, másrészt fékezi a terjedését. A különféle vegetációtípusok ezeket a feladatokat eltérő hatékonysággal végzik. Radó Dezső (2001) szavaival élve: „...apor keletkezését inkább a gyep, tovaterjedését inkább a nagy lombú fák és cserjék akadályozzák eredményesen. " Bár a hatásfok más, természetesen szó sincs arról, hogy a teljes értékű (tehát több szintes tagolású) erdő nem gátolja eléggé a por keletkezését. Ha a bajok forrását keressük, nem kell messzire mennünk. A sokak által kárhoztatott szegedi por jelentős része ugyanis helyben „termelődik". Jó megközelítéssel a veszélyeztetett terület a városközponttól húzott 10 km-es sugarú körrel behatárolható. A gondokat csak a meglévő gyepek fokozottabb védelmével, célirányos belterületi fásításokkal és a korábbiaknál nagyságrenddel kiterjedtebb erdőtelepítésekkel oldhatnánk meg. Az eddig létesített apróbb erdőfoltok por- és pollenterhelést mérséklő hatása rendkívül fontos ugyan, de korántsem elégséges. Az általunk szorgalmazott lehetőség nem csodaszer, de a talajok málásából származó por mennyiségét lényegesen csökkenti.