A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Potenciálisan veszélyeztetett (természeti területként számon tartott élőhelyek) - 19./ Kisszillér

Állatvilág A bozótos -számos hátránya mellett- kiváló fészkelő hely. Barkóc­zi Csaba 95 madárfajt figyelt meg Kissziléren, ebből 45 faj költött is. A védett kétéltűek (Amphibia) közül eddig a zöld varangy (Bufo viridis) és a levelibéka (Hyla arborea) került elő, védett hüllőként (Reptilia) egyedül a fürge gyík (Lacerta agilis) említhető. Az ájtatos manó (Mantis religiosa) -mint Szeged környékén min­denütt- itt is fellelhető. Az ismertté vált védett bogarakat (Coleoptera) a 16. sz. táblázat foglalja össze. Javaslat a leendő kezelési tervhez Bár a végleges kezelési utasítás elkészítése további vizsgálatok nél­kül elképzelhetetlen, annyi már most is látható, hogy a gyepterület megtar­tása (és esetleges növelése) aktív beavatkozást igényel. A keskenylevelü ezüstfa bozótot mindenképp vissza kell szorítani. (Teljes kiirtását a fészke­lő helyek védelme érdekében el kívánjuk kerülni.) A feladatot leghatékonyabban kompetítor fás vegetáció telepítésé­vel oldhatnánk meg. Az ezüstfák letermelése után, helyükre őshonos fák és cserjék kerülnének. A lehetséges (optimalizált) faj lista kialakításához, va­lamint magához a „tájsebészeti beavatkozáshoz", előzetes talajvizsgálat szükséges. Ahol a szikesedés olyan mértékű, hogy a keskenylevelü ezüst­fán kívül más erdőalkotó nem él meg, ott egyetlen lehetőségként, marad a bozótos tervszerű gyérítése. A természetvédelmi kezelési terv összeállítása további alapkutatá­sokat igényel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom